Már jó vidéken élni

– Ha összevetjük a 2018-as választással, az akkori eredménynél 10-15 százalékkal több szavazatot kaptunk – mutat rá Tessely Zoltán, a választókerület országgyűlési képviselője. Úgy látja: ökölszabály, hogy egy nagyon jól sikerült választási kampánnyal nagyjából öt százalékot lehet hozzátenni az eredményhez, most viszont ennek a háromszorosa volt a növekedés. A képviselő négy évvel ezelőtt is nyerni tudott, ám ez alkalommal 32 520 szavazatot sikerült begyűjtenie, míg az összefogó ellenzék jelöltje, Balázs Péter csupán 18 092-t kapott. Sőt, ha az összes induló párt, a Mi Hazánk, a MKKP, Memo, valamint a Munkáspárt–ISZOMM szavazatai is Balázst erősítették volna, még akkor sem éri utol Tessely Zoltánt.

Az ellenzék alig volt jelen

A 2018-as 28 415 szavazathoz képest ez több mint négyezer új szavazót jelent, amit a képviselő és csapata is kiemelkedő eredménynek tart.

– A kampányidőszakban nagyon sok segítőnk volt. Pannónia szívében közel ezer ember vett részt a munkában, nekik köszönhető, hogy az üzeneteink eljutottak a választókhoz. Segítőink megosztották az emberekkel az előző évek eredményeit és felhívták rá a figyelmet, mi forog veszélyben, ha Orbán Viktor nem folytathatja a kormányzást – foglalja össze a képviselő. Ellenfele 2019-ben még el tudott hódítani egy bicskei szavazókört, és az ellenzéki előválasztáson is nyert, most viszont nem vitt különösebben erős kampányt.

– Az volt az érzésünk, hogy az ellenzék nem vette igazán komolyan ezt a választókerületet. Ellenfelemről mind a harmincöt településen készült egy-egy fotó, bizonyítandó, hogy járt ott. De a komolyabb megjelenés vagy az értelmes üzenetek már hiányoztak a kampányából – állapítja meg Tessely Zoltán.

Kiköltözők, fiatalok, mindenki

A Velencei-tó térségében szerepelt a legkevésbé rosszul az ellenzék. Itt a csatazaj is nagyobb volt, a gárdonyi polgármestert rengeteg támadás érte. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy az elmúlt években 30 százalékkal megnőtt a régióban a lakosságszám, sokan költöztek ide Budapestről. Gárdony népessége egy évtizede például még bőven tízezer fő alatt volt, mára pedig már 14 ezren élnek a városban.

– Látva a fővárosi politikai klímát, tartottunk attól, hogy ez a nagyarányú beköltözés hatással lesz a választókerületi erőviszonyokra is. A számok azonban azt mutatják, hogy alaptalan volt az aggodalom – véli Tessely Zoltán, majd hozzáteszi: nem lehet a szavazótáborok határát a tősgyökeres és az új lakók között meghúzni, hiszen ilyen sémákat egyáltalán nem tapasztalni. És bár Gárdonyban – a maga 40 százalékos eredményével – jól teljesített az ellenzék, 47 százalékkal így is a Fidesz nyert.

Hasonlóképp látja a helyzetet Bechtold Tamás, Vál polgármestere is. A kisváros lélekszáma folyamatosan növekszik, ugyanakkor a polgármester szerint a frissen betelepülők gyorsan feloldódnak a közösségben.

– Az apukák legkésőbb akkor kezdenek el bekerülni a település vérkeringésébe, amikor a gyermekük megkezdi az óvodát. Az anyukák már korábban jelen vannak, amikor orvoshoz, védőnőhöz viszik a kicsiket. Elindulnak a beszélgetések, formálódik a szülői munkaközösség, alakulnak a helyi közösségek – mutat rá Bechtold Tamás. A közösségi életnek ugyanakkor számos egyéb színtere is van, kezdve a néptánccsoporttól a faluvédő egyesületig. A polgármester tapasztalatai szerint akad ugyan egy-két elégedetlen kiköltöző, akinek hiányzik a fővárosban megszokott mozi vagy színház, de az ilyen jellegű morgolódás nem alakul át ellenzékiséggé, a többség ugyanis örül a fejlődésnek, például a frissen aszfaltozott utaknak, az új járdáknak.

– Az embereknek megvannak a maguk jogos igényei. Ha ezeknek egy kormány eleget tud tenni, akkor nyert helyzetben van – véli a polgármester. Szerinte a választás napján benne volt a levegőben a győzelem, tudni lehetett, hogy Válon többséget alkotnak a kormányt támogatók. Végül a lakosság 70 százaléka szavazott, ebből 60 százalék a Fidesz–KDNP jelöltjére.

Sikerült mozgósítani

Ezt a hangulatot érzékelték Tessely Zoltán kampánycsapatának aktivistái is. Azt mondják, a korábbi évekhez képest jóval kevesebb olyan ház volt, ahol hátat fordítottak volna nekik. Azt is kiemelik, hogy a korábbi választásokhoz képest lényegesen jobban sikerült mobilizálni a fiatalokat is.

– A Pannónia szívében élő fiatalokat eddig elég nehéz volt politikai ügyek érdekében megmozdítani, ezek iránt kevésbé érdeklődtek. Ezúttal viszont szép számmal jelentek meg az urnáknál – mondja a Demokratának Strommer Mátyás, a Pannónia Szíve Alapítvány kuratóriumi elnöke, az országgyűlési képviselő munkatársa.

Mihálovics Zoltán, aki civilben politológiát tanul, úgy látja, korosztályát leginkább a családtámogatásokkal tudta megszólítani a kormány.

– Az biztos, hogy a huszonöt év alattiak adómentessége is betalált a fiataloknál. Ez pont az a korosztály, amelynek jelentős része már eltervezte, hogy szeretne családot, netán már benne is van a családalapításban. Így érthető, hogy ezt a jövőképet nem akarták kockára tenni, és egy megfontolt szavazattal hálálták meg, hogy kiszámíthatóbb lett a jövőjük – mondja az aktivista. Eléggé valószínű, hogy a családtámogatások Budapesten is sokakat elgondolkodtattak, és ha nem is a Fideszre adták le voksukat, az ellenzéktől mindenképp elpártolhattak, ezért születhetett a fővárosban a vártnál is szorosabb eredmény.

– Azt mondják, fiatalon az ember inkább lázadó, és ennek könnyen lehet a céltáblája a regnáló hatalom is. Az ellenzék persze szeret általánosítani, és előszeretettel szajkózták, hogy a fiatalok velük vannak. Most viszont feketén-fehéren bebizonyosodott, milyen súlyosan tévedtek – vonja le a következtetést Tessely Zoltán. Azzal is magyarázza a történteket, hogy a hibát hibára halmozó ellenzéki összefogás „lúzernek” tűnt a fiatalok szemében, és végül eszük ágában sem volt beállni egy ilyen társaság mögé.

A Narancssárga vidék című mellékletünk további cikkei ide kattintva olvashatók.