Amint a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik a növény már képes gyökerein keresztül felvenni a vizet a talajból, aminek hatására sejtjei aktiválódnak. A víz mellett ionokat, azaz életműködéshez szükséges anyagokat is megkötnek a gyökerek és ez további víz felvételére serkenti a növényt. Innen a víz ezekben a függőleges csatornákban, az ún. szállítónyalábokban folytatja útját felfelé. Ez a szállítónyalábokban szállítódó nedv hatására a rügyekben is megtörténik a vízfelvétel, megnő a belső nyomásuk, és ilyenkor kipattannak a rügyek.

A rügyeket barna vagy zöld színű, ún. rügypikkelyek borítják, amelyben becsomagolva találhatók az apró levélkezdemények. A pikkelyleveleknek fontos szerepük van abban, hogy ne nyíljanak ki a rügyek idő előtt. Télen a hosszabb hullámhosszú fényből van több, a rügypikkelyek csak ezt a fénytartományt engedik át. Így tehát ez a levélréteg szabályozza, hogy mikor aludjon vagy pattanjon ki a rügy.

Tavasszal a vízfelvétel megindul és a rügy kipattan, kinyílnak ezek a rügypikkely-levelek, így ez a rövid hullámhosszúságú fény eléri a rügy belsejét, és így a belsejében lévő levelek fejlődésnek indulhatnak.

A földből kibújó növények esetében a vízfelvétel belső nyomást eredményez, aminek hatására a növény megkezdi növekedését és kifejleszti a fotoszintetikus rendszerét, azaz a zöld színtesteket, amelyek segítségével tápanyagokat tud előállítani. A fény és hőmérséklet együttesen befolyásolja a csírázást és a növekedést.

De mi történik akkor, ha felborul a természet rendje?

Márciusban kibújik a talajból egy odvas keltike, és ezután jön egy újabb havazás, akkor ezek a növények nem biztos, hogy elpusztulnak, ugyanis a növekedés során a növényi légzés biztosít annyi hőfejlődést, amellyel a környező területen a hó elolvad egy kis mértékben, és ez biztosítja a növény számára a túlélést.

A jó idő beálltával kirajzanak a rovarok is. Néhány héten belül többszörösére nő egy-egy faj létszáma egy adott területen. A szúnyogok száma például milliószorosára nő. A rovarok elszaporodásának hatására a madarak is több táplálékhoz jutnak.

Közeleg a költési időszak is, ami kora tavasztól késő tavaszig tart. Nagyon jól látható például, hogy azok a madarak, amelyek a korai fészkelők és párosodók közé tartoznak, ilyenkor már megújítják a tollruhát. Különösen a hímeknél megjelennek azok a jellegzetes tavaszi minták, amelyek a párválasztást elősegítik: színes tollak, különleges foltok, megfelelő evező színek, és egyebek, amelyek a nőstény odavonzásához tartoznak.

A legtöbb állatfaj tavasszal szaporodik. A hőmérséklet emelkedése és az egyre több táplálék erre ösztönzi őket. A kistestű emlősöknél, mint például ezeknél az egereknél 1 hónapnyi vemhesség után megszülettek az apróságok.

A nagyobb testű emlősöknél hosszabb ez az időszak. A medvéknél kb. 7 hónap. A nőstény medvék a téli álmot már vemhesen alusszák végig. Miután kora tavasszal előbújnak, nemsokára megszületnek a bocsok.

A szabadban élő medvék pedig lassan elindulhatnak a folyóhoz halat fogni. A téli időszakban a halak az iszapban vermelik el magukat. Életműködésük ilyenkor lelassul. Tavasszal a tavak, folyók jégpáncélja is elolvad, a melegedés hatására a halak felélénkülnek. Fokozódik szívritmusuk és anyagcseréjük és táplálék után kezdenek kutatni.

Ilyenkor zajlanak azok a területviták is, amelyek elsősorban a táplálék megfelelő mennyiségéért zajlanak, tehát ez nem a szaporodás, hanem a forrásokért való vetélkedés. Nagy mennyiségben verekszenek ilyenkor a madarak a fészkelőhelyekért, nagyon sok emlősállat a megfelelő táplálékkal ellátott területért háborúzik a szomszédjával. Ugyanez megfigyelhető a kecskéknél is. Ők nemcsak a területért, hanem a nőstényekért is harcolnak.

De miért is indul be ez az aktivitás az élővilágban? A hőmérséklet emelkedés és a napok hossza következtében a hormonrendszer működése fokozódik, ami általános élénkülést eredményez.

A tavasz azonban nem mindenhol ismert. A Föld nagy részén az év általában 2 évszakra oszlik. Az egyenlítő mentén pl. az őserdőben a növényzet egész évben burjánzik. Ezeken a területeken ezért nem olyan látványos a természet újraéledése, mint a mérsékelt égövben.

Forrás: www.freepress24.tv