A hagyományos ír neveket viselő álláskeresőknek kétszer akkora esélyük van bejutni az interjúkra

Az ír Esélyegyenlőségi Hatóság és a Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI) közös kutatásának eredményei szerint az ír munkaadók jelentős része még mindig hajlik arra, hogy nacionalista nézeteket vallva az ír munkavállalóknak kedvezzen egy azonos képzettségű bevándorlóval szemben. A vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy azokat az álláskeresőket, akik hagyományosnak számító ír névvel rendelkeznek, kétszer akkora eséllyel hívják be állásinterjúkra, mint idegen eredetű névvel rendelkező társaikat.

A vizsgálat során a kutatók 240 pár önéletrajzot adtak be álláshirdetésekre. Az önéletrajzok a neveket leszámítva páronként megegyeztek: az egyes jelentkezők azonos nemmel, életkorral, iskolai végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeztek. A fiktív álláskeresők iskoláikat és munkatapasztalatukat Írországban szerezték, de a kutatók ügyeltek arra, hogy az önéletrajzban közölt adatok ne legyenek feltűnőek, vagy kirívóak. A kutatók minden kiválasztott álláshirdetésre elküldtek egy ír, és egy külföldi, ázsiai, afrikai vagy német származásra utaló névvel rendelkező álláskereső jelentkezését. A 240 kiválasztott álláshirdetés közül 147 esetében semmilyen válasz nem érkezett a munkaadóktól az elküldött önéletrajzokra. A fennmaradó 93 álláshely esetében 55 helyre csak az ír munkakeresőt, 23 helyre mindkettőt, 15 helyre pedig csak a kisebbséghez tartozó jelentkezőt keresték meg a cégek. Az ír-afrikai párosítást tekintve 4 esetben mindkettőjüket, 18 esetben csak az ír, 5 esetben csak az afrikai jelentkezőt hívták vissza. Az ír-ázsiai párosításoknál 8 esetben hívták fel mindkét jelentkezőt, 19 esetben csak az ír, 7 alkalommal csak az ázsiai álláskeresővel vették fel a kapcsolatot. Végül az ír-német párosításban 11 alkalommal hívták vissza mindkét jelentkezőt, 18 esetben azonban csak az ír, 3 esetben csak a német jelentkezőt keresték meg a munkaadók.

A kutatók megállapításai az egyes etnikumok írekhez viszonyított helyzete között nem mutatható ki jelentős eltérés. Az ír jelentkezők mindhárom kisebbséghez viszonyítva mintegy kétszeres eséllyel vágnak neki az álláskeresésnek. Emellett nem mutatható ki eltérés az egyes szakmák között sem. A kutatás során vizsgált könyvelői, kiskereskedelmi és asszisztensi álláshelyek mindhárom kisebbséggel szemben közel azonos arányban kedveztek az ír jelentkezőknek.

Magyarországon is mindennapos a név alapú diszkrimináció

– Magyarországon is mindennapos jelenség a romák munkaerő-piaci diszkriminációja, már az álláskeresés első lépésénél, a telefonos beszélgetésnél – állítja Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára. Sik szerint friss példa erre a a NEKI jelenleg folyó diszkrimináció tesztelése. A többlépcsős tesztelésben egyrészt vizsgálják az álláshirdetések megfogalmazásában esetlegesen előforduló diszkriminatív és fair tartalmakat, majd 100 hirdetést kiválasztva budapesti és vidéki munkáltatók telefonos tesztelését végzik el. Végül a tesztelésekből kiválasztott öt diszkriminatív munkáltató esetét a NEKI közérdekű igény érvényesítéssel élve az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé viszi az ügyet.

– A telefonos tesztelések során előfordult, hogy a potenciális munkáltató lecsapta a telefont a vonal másik végén bejelentkező „Kolompár József” név hallatán, majd néhány perc múlva kedélyesen elbeszélget ugyanarra az állásra jelentkező „Kiss Józseffel”. További elszomorító példa az az eset, amikor az egyik hipermarket lánc munkáltatója a roma jelentkezőnek nyíltan megmondta, hogy „a raktáros állásra van esélye, de a pénztáros állást meg sem érdemes próbálnia…”. A kutatás még nem zárult le, az eredmények 2009. őszén lesznek hozzáférhetők – fest elszomorító képet a jelenlegi magyarországi helyzetről Sik Endre.

(Forrás: ELTE TáTK hírlevél)