Uniós bíróság: indokolt esetben visszaállítható a határellenőrzés
Az európai uniós tagállamok a közrendjüket vagy a belső biztonságukat fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják a határellenőrzést a más tagállamokkal közös határaikon legfeljebb kétéves időszakra, az ezt követően szükséges újbóli intézkedés érvényessége azonban nem haladhatja meg a hat hónapot – foglalt állást az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága egy Ausztriát érintő ügyben hozott ítéletében kedden.Az ügy előzménye, hogy a migrációs válsággal összefüggésben Ausztria először 2015. szeptember közepén, majd 2017. november 11-től kezdődően saját kezdeményezésére több, egymást követő hat hónapos időszakra visszaállította a határellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határain.
Egy, az intézkedéssel kapcsolatban indított eljárás során az illetékes osztrák bíróság az uniós bírósághoz fordult, ugyanis kétségei vetődtek fel afelől, hogy az úgynevezett schengeni határellenőrzési kódex lehetővé teszi-e Ausztria számára, hogy saját kezdeményezésére visszaállítsa a határellenőrzést a legfeljebb hat hónapos teljes időtartamot meghaladó időszakra.
Az Európai Unió Bírósága kedden közzétett ítéletében mindenekelőtt emlékeztetett: ha kivételes körülmények veszélyeztetik a schengeni térség általános működését, a tagállamok legfeljebb kétéves időtartamra visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határaikon. Amennyiben a schengeni határellenőrzési kódexben előírt valamennyi feltétel teljesül, közvetlenül e két év leteltét követően az érintett tagállam legfeljebb hat hónapos időtartamra ismét visszaállíthatja a határellenőrzést.
Kiemelték ugyanakkor: a belső uniós határokon történő határellenőrzés visszaállításának kivételes intézkedésnek kell maradnia, amelyre csak végső lehetőségként kerülhet sor. Ilyen intézkedés alkalmazása csak komoly veszély esetén lehet indokolt, meghozatalát konkrét körülmények és események alapján kell értékelni – húzták alá.
A hat hónapos időszak elegendő ahhoz, hogy az érintett tagállam – adott esetben más tagállamokkal együttműködve – olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik az ilyen veszély elhárítását, majd e hat hónapos időszakot követően ismét biztosítsa a szabad mozgás elvét – írták.
A konkrét eljárással kapcsolatban az uniós bíróság azt állapította meg, hogy a határellenőrzés visszaállításakor Ausztria nem bizonyította újabb veszély fennállását, így a területére egy másik tagállamból való belépésekor útlevél vagy személyazonosító igazolvány felmutatását elrendelő intézkedése összeegyeztethetetlen a schengeni határellenőrzési kódexszel.
