Szijjártó Péter: Az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés
„Számunkra nem kérdés, hogy úgy fizetünk az orosz gázért, hogy az megérkezzen” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Zágrábban, Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.Az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, a kormánynak pedig kötelessége, hogy garantálja a biztonságot – mondta a tárcavezető.
Hozzátette: Magyarország elvégezte a házifeladatát, azonban azt is látni kell, hogyha nem lesznek új földgázforrások, ha nem lesznek új szállítási útvonalak, akkor meg fog maradni az Oroszországból származó földgáz szerepe Közép-Európában, sőt egész Európa ellátásában.
Szijjártó Péter szerint az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés. Jelentős infrastrukturális beruházások végrehajtása nélkül az orosz energiahordozóktól való függetlenedés lehetetlen – szögezte le.
Elmondta, itt, a térségben erre példa lehet az Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásának bővítése. De ennek Magyarország szempontjából csak akkor lenne érezhető hatása, hogyha a horvát földgázszállító rendszert is modernizálnák. Magyarország elvégezte házifeladatát és fizikailag akár 7 milliárd köbméternyi földgázt is tud fogadni évente Horvátország irányából – fejtette ki a miniszter.
„Mert azt senki nem várhatja el tőlünk, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg” – húzta alá.
A külgazdasági és külügyminiszter a Horvátországgal való együttműködésről elmondta: idén ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját, és ebben az időszakban nagyon sokat tettek a két ország közötti barátság és szövetség megerősítése érdekében.
A tavalyi évben az együttműködés rendkívüli sikert hozott. Hatalmas rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi forgalom: 52 százalékos növekedést követően 3,8 milliárd eurót ért el. És hogy a lendület nem áll meg, mutatja a tény, hogy az év elején már egy 65 százalékos növekedést mértek – mutatott rá tárcavezető.
Hozzátette: a gazdasági együttműködés további erősítéséhez szükséges új határátkelőhelyeket nyitni. Ezért fontos, hogy megépüljön a híd Murakeresztúrnál, valamint Sároknál és Zákánynál is új határátkelőhelyek jöjjenek létre. 2024-re pedig az elkészül az M6-os autópálya összeköttetése Horvátországgal – magyarázta.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy fontos kapcsolat a két ország között a Nyugat-Balkán stabilitása iránti közös elkötelezettség is.
Mint mondta, pontosan tudják, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásához elengedhetetlenül fontos Bosznia és Hercegovina stabilitása. Mint ahogy az is, hogy ehhez a stabilitáshoz az kell, hogy mind a három államalkotó nemzetnek az akaratát tartsák tiszteletben.
Ezért Magyarország nem támogatja a Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagjával szembeni nyugat-európai politikai hajtóvadászatot és a vele szemben bevezetett szankciókat. Viszont támogatja azt a horvát megközelítést, amely szerint a bosznia-hercegovinai államelnökség horvát tagját a horvát közösségnek kell megválasztania – mondta a diplomácia vezetője.
„Ebben az ügyben Gordan barátom rendszeresen felszólal Brüsszelben, és én soha nem mulasztom el az alkalmat, hogy támogassam e törekvéseiben” – jelezte a miniszter.
Gordan Grlic-Radman újfent gratulált magyar kollégájának az április 3-ai országgyűlési választásokon elért sikerhez.
Kifejtette: nagy változásoknak lehetnek tanúi az utolsó időkben, és ilyen esetekben, mint például a világjárvány vagy a földrengés, a szomszédos országok egymásra vannak utalva. Ugyanúgy van ez most az ukrán helyzettel is – mondta.
Horvátország álláspontja jól ismert: befogadja a menekülteket és fegyveres erőket küld a Magyarországon állomásozó NATO-harccsoportba.
„Egyetértettünk abban, hogy meg kell akadályozni a háború átterjedését más országokra, valamint abban is, hogy Bosznia-Hercegovinának működőképesnek kell lennie, ehhez pedig meg kell reformálni a választási törvényt” – húzta alá a horvát miniszter.
