Hátba támadta hazánkat az Európai Bizottság
Formálisan is elindult Magyarország ellen a jogállamisági eljárás. Az Alapjogokért Központ vezető elemzői értékelték a Európai Bizottság döntését, illetve ismertették az eljárás várható következményeit is.Az Európai Bizottság szerdai ülésén a jogállamisági eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben. Az eljárást akkor indították meg, amikor mindennél nagyobb szükség lenne az Európai Unió belső egységének megőrzésére.
Kovács István szerint az orosz-ukrán háború kapcsán hazánk a nyugati szövetségi rendszer lojális tagjaként minden közös uniós javaslatot, így az Oroszországgal szembeni szankciók kérdését is támogatta.
A mostani döntéssel a Bizottság éket ver a tagállamok közé.
Az unió szomszédságában zajló háború és az azt kísérő gazdasági válság közepette a brüsszeli intézmények jogellenesen, jogalap nélküli politikai vitát folytatnak hazánkkal – tette hozzá az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Ennek fényében egyértelmű: a bizottság mostani lépésével hátba támadta Magyarországot.
Mindez egyébként nem sokkal az április 3-i hazai országgyűlési választásokat követően történt, amelyen soha nem látott politikai felhatalmazást kaptak a magyar kormánypártok az elmúlt 12 év munkájának folytatására. Az ugyanazon a napon megtartott népszavazáson pedig még nagyobb arányban álltak ki a választópolgárok a gyermekvédelem ügye mellett.
A magyar választók döntése azonban szemmel láthatólag nem érdekli a brüsszeli intézményeket. Az uniós vezetők számára csak akkor fontos a demokrácia, amikor az általuk favorizált politikai erők jutnak hatalomra, ha ők mondhatják meg a tagállamok vonatkozásában is, hogy mi a demokrácia és mik annak szabályai.
A bizottság döntésével az is világossá vált, hogy az uniós testület képtelen ellenállni az Európai Parlament politikai zsarolásának. A balliberális többségű parlament már hónapok óta a leghangosabban követeli hazánk megbüntetését, a Helyreállítási Alap forrásainak felfüggesztését.
Az elemző szerint a jogállamisági eljárás már régen nem jogi természetű vita, a brüsszeli intézmények által megfogalmazott kritikák alaptalanok. Az eljárás sokkal inkább a brüsszeli politikai és ideológiai nyomásgyakorlásról szól. Mint mondta, a bizottság célja világos:
megbüntetni hazánkat, a magyar választópolgárokat, elvonni, de legalábbis késleltetni a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Az uniós testület példát akar statuálni hazánkkal. Üzenni kíván a nemzeti érdekekért kiálló tagállamok számára, hogy a brüsszeli „elvárásoknak” való meg nem felelés súlyos politikai-pénzügyi következményekkel járhat.
Kovács Attila projektvezető kifejtette, mivel a 7-es cikk szerinti eljárás zsákutcába futott, kellett egy fenyegető erő Brüsszelnek hazánkkal szemben, ez pedig nem már, mint a jogállamisági eljárás. Az eljárás utóéletével kapcsolatban elmondta, elindult egy öt-kilenc hónapig tartó folyamat, amelynek végén a tagállami kormányok képviselőiből álló tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti hazánkat, ha megállapítják, hogy Magyarországon a „jogállami normák megsértése” közvetlenül sérti az EU pénzügyi érdekeit.
