Maroknyi fiatal, civil szervezetbe tömörülve, munkát, energiát nem kímélve szeretné itt megmutatni, hogy szórakoztató és kikapcsolódást nyújtó produkciókkal tartalmas időtöltést tud az ideérkezők elé varázsolni úgy, hogy közben az itt élők hagyományai, gyökerei ápolását, fennmaradását is segíti.

Idén is számtalan újdonsággal rukkol elő a Határmenti Világzenei Fesztivál; július 24-25-én csodálatos környezetben mutatkozik be a magyar – ukrán – román hármas határ hagyományos kultúrája. A sokszínűség itt elkerülhetetlen: népzenei koncertek, világzene, közönségtalálkozók, különleges kiállítások, bemutatók a keleti masszázstól az újrahasznosítható anyagokból készült játékokig.

Kirándulások, kenutúra, pálinkakóstoló, hagyományos ételek kóstolója egészítik ki a programot, emellett civil szervezetek találkoznak és mutatkoznak be, akik szellemiségükben képviselik a hagyományok megőrzését, a természet- és környezetvédelmet.

2009. július 24., péntek

A fesztivált 17.30-kor a fényeslitkei Liget Néptáncegyüttes produkciója nyitja majd meg, akik 2002-ben alakultak meg Spisák Krisztina és Teremi László vezetésével. A tánccsoport fennállása óta számos megyei és országos versenyen és bemutatón vett már részt. Ők visszatérő fellépői a fesztiválnak.

Őket 18 órától a 2008 nyarán alakult és 6 tagot számláló Ethnokol zenekar követi. Zenéjük elsősorban magyar és balkáni népzenén alapul, mely közé gyakorta jazz, könnyű zenei és kortárs zenei elemek vegyülnek. A balkáni zene mind a hangszeres muzsika, mind az énektechnika tekintetében nagy virtuozitást kíván, s ez a tény az Ethnokol szakképzett zenészgárdájára külön inspirációként hatott. A zenekar neve alapján méltán asszociálhatunk gyermekkorunk kedvelt papírragasztójára, hiszen az Ethnokol zenekar is a hajdani technika órák kreatív gyermekeinek játékos leleményességével ragasztja-illeszti egymáshoz múlt és jelen népi-és urbánus zenéjét.

19.00 órától az Erdélyből érkező Szilágynagyfalusi Zenekarral rophatják a vendégek.

20 órától egy igazi csemege a szintén erdélyi Szászcsávásról származó Nadara zenekar koncertje kezdődik.

Na dara!, (ami magyarul annyit tesz: Ne félj!) zenekar 2001-es alakulása óta aratja sikereit a legkülönbözőbb fesztiválokon és fellépéseken. A Nadara muzsikája, az erdélyi vidékhez hasonlóan igazi kulturális olvasztótégely: székely, román, cigány és szász hagyományok ötvöződnek, megtoldva flamenco hangulatokkal, balkáni ritmusokkal. Viharos tempójú csárdások és "csingerálások" keverednek melankolikus dalokkal, staccatós szaxofon felelget tangóharmonikára. Mindehhez magyar, roma és román nyelvű szövegek – a Nadara igazi "nemzetközi" produkció. Mindennek az alapja pedig a szászcsávási tradíció, hiszen ebben a faluban a muzsikálás nemzedékről nemzedékre hagyományozódó életforma…

A Nadara nem csupán egy zenekar, hanem valóságos kulturális közösség és alapítvány, mely legfontosabb feladatának a szászcsávási multikulturális közeg megismertetését, illetve a helyi kulturális élet megőrzését és fennmaradásának támogatását tűzte ki célul.

A péntek estét 21 órától a Magyarpalatkai Banda táncháza zárja.

A Magyarpalatkai Banda a tácmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb vonószenekara. Az erdélyi Mezőségben található Magyarpalatka (románul Pălatca) régóta a környék egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település (például Báré, Kötelend, Mezőgyéres, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Visa) zenei igényeit is kielégítették. A zenekar egyaránt játszik magyar, román, és cigány népzenét. A zenészek szinte mindannyian rokonságban állnak egymással, tudásukat hagyományosan továbbadják a generációk között. Korábban akár öt zenekart is ki tudott állítani a falu. Jelenleg két zenekar van, melynek közös tagjai is vannak ugyan, de a 2 banda mégis elkülönül (a faluban úgy hívják őket, hogy az „öreg” és a „fiatal” banda). Az „öreg” zenekar működik aktívabban, hozzánk is Ők látogatnak el. Magyarországon több hanghordozó is megjelent, melyen a Magyarpalatkai Banda zenéje hallható. Ezek közül kettőt Fekete Antal „Puma” rögzített egy-egy lakodalom alkalmával Magyarpalatkán illetve Mezőkeszüben.

2009. július 25., szombat

15 órától folytatódik tovább a Nagyszínpad programja, ahol elsőként a Szamosparti Nyudíjas Klub tagjai szórakoztatják nívós, tájegységünkre jellemző műsorukkal a nagyérdeműt. Korábban már nagy sikerrel bemutatták nem csak Panyolán a Betyárfarsangost, a Lakodalmast, a gólyaalakoskodót, a Kecskemaszkos és Lómaszkos játékot, az edényárusok játékát, a foghúzást imitáló játékot és a temetést parodizáló darabot. Az idei fesztiválon egy új darabbal készülnek, mely Apáti Lajos tollából származik. A címe: A szerelem mindent legyőz.

16 órától a Panyolai Pengetősök Citerazenekar lép a színpadra. Műsorukban elsősorban a szülőföld, ill. Szatmár – Bereg muzsikája szólal meg, de természetesen szívesen játszanak más tájegységek dalaiból is Erdélytől Dunántúlig. A népdalok, balladák mellett műdalok is megtalálhatóak a repertoárban. Számos országos fellépésükkel öregbítették már szülőfalujuk hírnevét.

17 órakor kezdődik a Tárkány-Kovács Bálint cimbalmos vezette Tárkány Művek koncertje.

A zenekar tulajdonképpen egy nagyon érdekes zenei kísérlet, amelyben szerves egésszé áll össze az improvizativ jazz és a tradicionális magyar népzene. A szövegeket a zenekarvezető jegyzi, de hallhatunk majd a nagy példakép Pilinszky János egy-egy megzenésített versét is, melyet Paár Julianna varázslatos hangja idéz meg.

18 órakor veszi kezdetét a Lippentő Táncegyüttes műsora, akiket Szalonna és Bandája fog kísérni.

A győri Lippentő Táncegyüttes egy olyan közösség, akik már sok alkalommal ragadták magukkal közönségüket fergeteges jókedvükkel, gyönyörű táncaikkal. Az együttes három évtizedes múltra tekint vissza. Az együttesnél folyó kitűnő szakmai munkát jelzi, hogy a Lippentő 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben felléphetett az országos Gyermek Néptánc Antológián egy-egy koreográfiával és több Pántlika-díjat is szereztek táncosai. A tánccsoport beérését is jelzi, hogy immár a felnőttek között is az egyik legrangosabb elismerésben részesült az együttes, hiszen a 2006-os és 2007-es év legjobb előadásait felvonultató felnőtt Néptánc Antológián az utóbbi két évben is szerepelhetett.

A Pál István vezette Szalonna és Bandája tagjai jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát medence leggyönyörűbb zenéi. Az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunk tőlük. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mind Európában mind a tengerentúlon. Játszottak többek között Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban. Legújabb büszkeségük a 2007-es Prima Primissima közönségdíj, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el.

19.30-tól a színpad a Peca Zenéé.

A 2003-ban alakult PECA egy koncertzenekar, melyben egyedi módon képesek kapcsolódni egymással a különböző kultúrák zenéi. A magyar népzene mellett jelentős helyet kapnak nyugat-afrikai tradicionális hatások, az afrobeat és a latin zene, s ezzel együtt Kelet-Európa és a Balkán teljes zenei spektruma. Ez a széles repertoár inspirálóan hat a zenekari tagokra, akik külön-külön is sokféle stílust képviselnek az etnótól a cigány muzsikán át a világzenéig. Dinamikus, ütőskre irt zene, melyben egyaránt vannak instrumentális és énekes számok magyar, illetve spanyol nyelven. A PECA első lemeze Calle Cartagena 211 címmel jelent meg 2005-ben. Azóta a megújult zenekar – egy-egy tagcserét követően – kibővült, egy kéttagú női vokál és néhány nem mindennapi hangszer növeli fellépéseik színvonalát. Jelenleg új albumon dolgoznak, mely várhatóan 2009 második felében jelenik meg.

21 órától Jeszenkszky István Új Világok Hangjai című produkciója várhatóan a fesztivál egyik legérdekesebb koncertje lesz. Jeszenszky István kezdeti sikereit népzenei fesztiválokon érte el. Fiatal gyerekként a citerajátékával aranyérmet nyert. Később klasszikus, és jazz-gitáron folytatta tanulmányait. Végül közelebbi kapcsolatba került az improvizációs zenével. A citera, amely Ázsiai eredetű, természetesen kikövezte az utat a keleti zene felé. A döntő hatás a világhírű művésztől, Usta Ali Akbar Khantól kapta, Svájcban, a Zeneakadémián. 1990-ben a híres sarod-zenész, Sharan Rani mester tanítványa lett Új-Delhiben. Kezdetben, mint magántanítvány, később a helyi Zeneakadémia ösztöndíjasaként, István nem csak a komplex zene-mûvészetet (tabla, éneklés, sarod) tanulmányozta, de megismerkedett a keleti életformával és életfilozófiával is. István maga is tanított, és részt vett számos nemzetközi koncerten. Mióta Indiából hazatért, különböző zenekarokban játszott, melyekkel felléptek Hollandiában, Svájcban, Ausztriában, és természetesen Magyarországon is. Saját darabjaiban a keleti és a nyugati zenei hagyományokat keveri. A koncertjeiről készült felvételeket többször bemutatta a Magyar Televízió és Rádió is.

23 órától a Folkerror zárja majd a fesztivál zenei színpadát, remélhetőleg a tőlük megszokott fergeteges folk-rock koncerttel.

A zenekar 2006. tavaszán alakult meg a Nyíregyházi Főiskola kollégiumában egy baráti beszélgetés során. Még ez év őszén a rangos európai tehetségkutató verseny az ABC döntőjébe jutottak, és a bécsi megmérettetésen végül az igen szép 11. helyet szerezték meg. Hazajáró vendégek ők, hiszen már két alkalommal jártak a fesztiválon, mindig nagy sikert aratva.