A manézs mágiája
Majd negyedszázada annak, hogy a budapesti Kassák Emlékmúzeum kiállításon mutatta be, miként is ihleti meg a legkülönfélébb művészeti ágakat a cirkusz világa. Aztán hosszú csönd következett. Idén azonban ugyancsak a cirkusz és a művészetek kapcsolata témájában rendezett tárlatot az egri Kepes Intézet. Persze, anyagában immár teljesebbet, módszereiben és eszközeiben pedig modernebbet és sokoldalúbbat, mint a budapesti volt. Elvégre az eltelt közel huszonöt év alatt a digitalizáció is meghódította a kiállítások világát.
Százharminc művész összesen kétszáz alkotását tekinthetjük meg az egri Kepes Intézet Hopplá hopp! – A cirkusz világa művészek szemével című kiállításán. A művek jelentős részét az alakulófélben levő Cirkuszművészeti Múzeum kölcsönözte, de magángyűjtők és több galéria mellett más múzeumok is segítették a tárlat létrehozását. Ahol a grafikáktól kezdve a festményeken, szobrokon, fotókon, installációkon át a filmekig, plakátokig, videóinstallációkig mindennel találkozhatunk. Sőt, többek között olyan különös, interaktív játékkal is dicsekedhet a kiállítás, ahol a látogatók maguk is kipróbálhatják a kötéltánc művészetét. Persze virtuális formában…
A függönyök mögött
Sokak kedvence az a terem, ahol azok a cirkuszi plakátok láthatók, amelyek e műfaj sava-borsát is adó frappáns grafikai ötlet jegyében születtek. Mert műfajról beszélünk, hiszen kis túlzással élve a cirkuszi plakátok világa önálló képzőművészeti ággá nőtte ki magát.
Régi és új poszterekről van szó, amelyek így, egymás mellett jól illusztrálják a műfaj fejlődési pályáját. Amúgy az egész kiállításra jellemző annak a hatalmas idősávnak az átölelése, amely nagyjából a XX. század elejétől napjainkig ível. A tárlat gerincét a festészeti alkotások adják, olyan nagy nevekkel, mint Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos vagy Bortnyik Sándor.
Nézzük például Bortnyik Kabaré című festményét! Tipikus cirkuszi téma, amely a művész jól ismert alkotói törekvését tükrözi, azaz a futurizmus, az expresszionizmus és a kubizmus stílusjegyeinek egyesítését. Ezen az 1920-ban született képén elsősorban – de nem kizárólag – a kubista elemek dominálnak.
Más úton haladt Aba-Novák Vilmos. Bár több műve is látható a tárlaton, a legkifejezőbb talán a Cirkuszban című. A falusi vásárok mellett a manézs világa volt Aba-Novák kedvenc témája. Harsány színek, egyedi dinamika és bravúros ecsetkezelés jellemezi a képet, amely a sajátos Aba-Novák-i felfogásban, az expresszionizmus és a novecento szintézisében készült. Különös, hogy a művész nem a porondra koncentrált, hanem arra a cirkuszfüggönyök mögötti világra, amely mindig is ezer titkot rejtett.
Talán még erőteljesebben mutatja meg ezt a háttérvilágot a Cirkusz (Komédiások) című bravúros alkotás vagy a Készülődés az előadásra. Amíg ezekből a képekből egyfajta feldobottság sugárzik, addig Szablya-Frischauf Ferenc a fáradt bohóc szomorúságát fogta meg egy portréban.
De a mai benyomásoknak is szép sorozatuk van a tárlaton. Például Ujházi Péter szellemes installációjánál, a Dobozcirkusznál vagy mondjuk Szabó János Összhangban, illetve Galambos Tamás Én a szívemet adtam neked című festményénél. Megkapóan szép, a színekkel okosan gazdálkodó képek, úgy modernek, hogy kerülik a modernitás szokásos, frázissá merevedett manírjait.
Csodák születnek
Kiemeltünk néhány alkotót, de beszélnünk kellene még Márffy Ödönről, Vaszary Jánosról, Victor Vasarelyről, Korniss Dezsőről, Borsos Miklósról és más kiválóságokról is. Igencsak hosszú a lista…
No, de vajon mitől olyan vonzó az alkotók számára a cirkusz témája? Persze, a manézsban, illetve annak kupolájában mindig különös, sokszor már emberfelettinek látszó dolgok történnek. Legyen szó zsonglőrködésről, tigrisugratásról vagy a légtornászok madárszerű röpködéseiről. Nem is beszélve a bohócokról. És vajon miként képes ezekre a gyakran csodaszámba menő produkciókra valaki? Itt minden szám gyakorolást, adott esetben már-már önkínzó munkát követel. Pataki Zsuzsanna, az egri Kepes Intézet igazgatója szerint a cirkusz – már csak vándorló, világjáró hagyományai miatt is – egyfajta szabadságvágyat szimbolizál, de sok produkciójában ott van a játék öröme, ám a veszély kihívása is. Különös kompiláció ez, amit röviden csak a manézs mágiájának nevezett Fekete Péter, az Emmi államtitkára a kiállítás megnyitóján.
A fiatal művészgenerációt is megihleti ez a világ, képeik, installációik természetesen korunk alkotói felfogását tükrözik, amelyben egyszerre értékelődik fel például a sebesség, a dinamika és a geometria. Egyébként egy egri autodidakta kortárs művész, a ma is szobafestő-mázolóként dolgozó Fürjes Péter festménye is helyet kapott a tárlaton.
Mutatvány az aulában
A rendezőket dicséri, hogy színes, hívogató térré tették e kiállítással a Kepes Intézet auláját és termeit. Olyan tárlat ez, amely a kiállítások klasszikus és modern, sőt legmodernebb eszközeit ötvözi a hagyományos formáktól a digitális technikáig. Pataki Zsuzsanna igazgatónőtől tudjuk, hogy elsősorban iskolai osztályok látogatják, hiszen az intézet múzeumpedagógiai programokat is szervez. És egy különlegesség: minden második csütörtökön élő előadást tart az aulában valamelyik cirkuszi artista. Miként az is különlegesnek számít, hogy a tárlatot ingyen tekinthetik meg a Heves megyei érdeklődők. Talán mindent mindent elmond a kiállításról, hogy megnézte és elégedetten szólt róla Antonio Giarola, a Veronai Cirkuszművészeti Központ elnöke is. A rossz hír azonban az, hogy csak rövid ideig, május 31-ig látogatható.
