A reklám hasznos és szórakozató?

A Nielsen piackutató 50 országra kiterjedő felmérésének eredménye szerint a fogyasztók nagy többsége úgy véli, a reklámok alapvető szerepet játszanak a gazdaság működésében. A válaszadók mintegy 80 százaléka szerint ugyanis a reklámtevékenység segíti az új munkahelyek létrejöttét, 72 százalékuk úgy véli, hozzájárul a gazdasági növekedéshez, 68 százalékuk pedig úgy gondolja, a reklámozás növeli a piaci versenyt, ami pedig jobb minőségű és olcsóbb termékkínálatot eredményez. Mindezek mellett a megkérdezettek 81 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a reklámok rendkívül hasznos támogatást nyújtanak a különböző sportesemények és kulturális rendezvények megvalósítása során. 67 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ezeknek köszönhetően váltak bizonyos online, televíziós vagy nyomtatott médiatartalmak ingyen vagy nagyon olcsón hozzáférhetővé.

Mindezek mellett a megkérdezettek a reklámok személyes hasznát is értékelték. 67 százalékuk például úgy véli, hogy a reklámokban közölt információk segítik hozzá ahhoz, hogy vásárlásai során a legjobb döntést hozza. Emellett a többség azt is elismerte, hogy gyakran lát olyan reklámokat, amelyek tetszenek neki. A válaszadók 66 százaléka értett ugyanis egyet azzal az állítással, hogy a reklámokat gyakran találja szórakoztatónak, és ezek nem egy esetben komolyan felkeltik a figyelmét.

Európa szkeptikus, Latin-Amerikai bizakodó

A válaszok értékelése során a kutatók egyértelmű regionális különbségeket fedeztek fel a reklámok gazdasági és társadalmi hozzájárulásának értékelését illetően. Megállapításaik szerint az európai fogyasztók képviselik a legszkeptikusabb attitűdöt a reklámokkal szemben, míg a csendes-óceáni térségben élők, az afrikai, a latin-amerikai és a közel-keleti fogyasztók az átlagosnál nagyobb bizalommal fordulnak ezek felé. Például, míg az európaiaknak csak közel 50 százaléka tartja fogyasztói szempontból hasznos információforrásnak a reklámokat, addig a latin-amerikai válaszadók 82, a csendes-óceáni térségben élők 75, az észak-amerikaiak megkérdezettek 71 százaléka vélekedik így.

A Föld különböző régióiban élő emberek eltérő módon gondolkodnak a hiteles információforrásokról is. Ugyan a válaszadók átlagosan 62 százaléka állítja, hogy valamelyest bízik a televízióban látott hirdetésekben, de ez az egyetértési arány régiónként nagyon eltérő. Latin-Amerikában a megkérdezettek 74, Észak-Amerikában 61, Európában pedig csak 49 százaléka értett egyet a fenti állítással. A különböző reklámfelületekbe vetett bizalmi szint közötti regionális különbség más médiumoknál is felfedezhető volt. A nyomtatott sajtóban látható hirdetéseket a latin-amerikai válaszadók 75, az észak-amerikaiak 66, az európaiak 50 százaléka tartja hihetőnek. Ennél is kevesebben szimpatizálnak az internetes hirdetésekkel. A latin-amerikaiak 53, az észak-amerikaiak 42, az európaiaknak csak 36 százaléka találja megbízhatónak az online reklámokat.

A céges honlapok a leghitelesebbek

Bár a kutatás eredményei szerint a fogyasztók jobban bíznak a hagyományos médiumokban látható hirdetésekben, mint az új típusú felületeken közzétett reklámokban, a leginkább releváns információforrásnak mégis a különböző cégek saját honlapjait találjak. A válaszadók közel 70 százaléka bízik ugyanis ezek hitelességében. Ezzel szemben a legkevésbé hihetőnek a mobiltelefonokra küldött szöveges hirdetéseket tartják. A megkérdezetteknek csak 24 százaléka véli úgy, hogy megbízhat ezekben.

A két véglet között elhelyezkedő televíziós hirdetéseket a megkérdezettek 61 százaléka találja hitelesnek, míg az internetes keresőszolgáltatások találati oldalán megjelenő reklámokat 41 százalékuk gondolja megbízhatónak.

Válság kontra marketing

A kutatás a várakozásokkal ellentétes irányú mozgást tárt fel a reklámokba vetett bizalmi szint változását illetően. Míg a szakértők arra számítottak, hogy a gazdasági válság visszaveti a marketing- és reklámtevékenységbe vetett fogyasztói bizalmat, a kutatók ennek ellenkezőjét tárták fel. Megállapításaik szerint ugyanis a 2007-ben készített hasonló kutatás eredményeihez képest a reklám minden formájára vonatkozó bizalmi szint emelkedett. A legnagyobb növekedést a moziban vetített reklámfilmek érték el. Míg 2007-ben a válaszadóknak csak 38 százaléka szimpatizált ezekkel, addig a friss kutatásban már a megkérdezettek 52 százaléka találta ezeket is megbízhatónak.

(Forrás: ELTE TáTK hírlevél)