Trócsányi László: ez az európai szuperállam trójai falova
Az Európai Unió jövőjéről rendezett konferencia valójában a központosítás és a tagállamok helyébe lépő, uniformizálásra törekvő európai szuperállam trójai falova – írta Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője a magyarnemzet.hu oldalon megjelent hétfői írásában.
A politikus emlékeztetett rá: május 9-én van az Európa-nap, amely utal a múltra és üzen a jövőnek is. A múlt megítélésében nézetazonosság van – írta –, „főhajtással tartozunk olyan elődeink, mint Konrad Adenauer vagy Alcide De Gasperi előtt, akik Európa újjáépítését keresztény alapokon képzelték el”, de a jövő megítélése „már nem ilyen egyszerű”.
Abban egyetértünk, hogy egységes Európára van szükség, amelyet egy hatékonyan működő, a tagállamok akaratából létező Európai Unió tud megvalósítani. A nézeteltérések abban vannak, hogy ennek az egységnek hogyan kell megvalósulnia – írta.
Az EU intézményeinek az elmúlt évtizedekben nyújtott teljesítménye „kétségeket támasztott aziránt, hogy az unió jó úton jár-e”, nem voltak meggyőzők a válságok kezelésére adott válaszok, elmélyültek a jogállamisági viták, Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, a tagállamok nemzeti alkotmánybíróságai pedig több alkalommal is figyelmeztettek a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartására.
Felidézte: az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia 2021. május 9-én kezdődött és 2022. május 9-én fejeződik be. Bízva abban, hogy az európai integráció visszatér a helyes útra, Magyarország részt vett a konferencián, de „a polgárközeliség és a demokratikusság szépen csengő álcája mögé bújtatott konferencia valójában a központosítás, valamint a tagállamok helyébe lépő, uniformizálásra törekvő európai szuperállam trójai falova”.
„Az integráció mélyítésén munkálkodva a konferencia végkövetkeztetései megteremtenék az Európai Parlament jogalkotási kezdeményezését, miközben valamennyi területen megszüntetnék a tagállamokat tömörítő tanács egyhangú döntéshozatalát. Azt gondolják, az európai integráció történelmi küldetése nemcsak a kontinens országainak egységesítése, hanem azok felváltása” – írta, megjegyezve, „mindez alapvetően tagadása annak, hogy európai identitás csak nemzeti identitásra épülhet”.
„Európai nép és európai szuverenitás nincsen. Európában különböző történelmű, kultúrájú, nyelvű és hagyományú népek és nemzetek élnek együtt, és változatosságuk teremti meg az őket összefűző európai civilizációt. A konferencia intézményi végkövetkeztetéseit ezért el kell utasítanunk. A centralizációs törekvések egy olyan Európai Unió képét jelenítik meg, amely az európai nagy országok érdekeit szolgálja, és az önálló hangjukat megjeleníteni kívánó kisebb országok nemzeti érdekei elhallgattatását célozza” – írta.
Trócsányi László szerint az európai integráció már nem a civilizációs örökség megvédését és ápolását tekinti fő feladatának, hanem egyre inkább öncélúvá vált. Megjegyezte: a stratégiai fontosságú mérőszámok terén Európa kifejezetten rosszul teljesít, lakossága zsugorodik, a születések száma csökken, a világgazdaságban betöltött súlya hanyatlóban, miközben a védelemre fordított kiadásai egészen a legutóbbi évekig visszaszorulóban voltak.
Hozzátette: az Európai Unió „ma mindenfélével foglalkozik, de semmilyen válasza nincsen az európai civilizáció előtt álló kihívásokra”, figyelmét „az ideológiai színezetű központosításért vívott küzdelme vonja el”. Megjegyezte: a közép-európai népek számára a nemzeteik jelentettek mentsvárat a szovjet katonai megszállás időszakában, a nemzeti közösséghez és a belőle fakadó értékekhez való ragaszkodás egyet jelentett az európai civilizációhoz való ragaszkodással.
„Míg Európa nyugati fele a saját értékeit és kultúráját övezően egyfajta fojtogató önbizalmi válságot él át, kiveszni látszik az erős nemzeteket jellemző életösztön, addig Közép-Európa kitart a keresztény és nemzeti identitás hagyományos formái mellett. Ezt a látásmódbeli különbséget és a sokszínű vélemények megjelenítését az Európai Unió jelenlegi intézményrendszere nem tűri. Fegyelmezi és bünteti a másként gondolkodó és konzervatív keresztény alapokon álló tagállamokat, miközben saját maga semmiféle vízióval nem rendelkezik Európa jövőjére nézve” fogalmazott.
A politikus leszögezte: az Európai Unió megújítása Európa érdekében elkerülhetetlen, de olyan európai integrációra van szükség, amelynek kiindulópontja az európai civilizáció védelme és ápolása és amely ennek érdekében becsüli és szolgálja az európai nemzetek alkotmányos önazonosságát, kultúráját és hagyományait, valamint föderalista törekvések helyett őrzi a változatosságot, és alulról felfelé szerveződik.
Úgy vélte, olyan európai integrációra van szükség, amelyben nem az Európai Bizottság „tolvajnyelv mögé bújó technokrata szemlétmódja”, hanem a tagállamok konszenzuskeresése határozza meg a stratégiai törekvéseket, az európai bírói fórumok feladata pedig nem a tagállamokkal szembeni közpolitika-alkotás, hanem a konszenzussal elfogadott értékek megóvása. Az európai politikai vitáknak az európai társadalmak és nemzetek számára alapvető fontosságú kérdésekről kell szólniuk.
„Olyan Európai Unióban vagyunk érdekeltek, amely az európai népek jövőjét a családokban és gyermekvállalásban keresi, és nem a tömeges bevándorlásban látja a demográfiai válság megoldását. Katonai képessége alapján képes békét biztosítani a kontinensen. Ipari erejét tekintve nem geopolitikai harcoknak kiszolgáltatott, hanem képes a saját lábán megállni és megvédeni magát. Nem mond le az egész európai civilizáció egységesítésének álmáról, hanem mihamarabb integrálja a saját védelme és biztonsága szempontjából is stratégiai fontosságú Nyugat-Balkánt. Európa nemcsak múltunk, hanem jövőnk is, amelyért felelősséggel tartozunk” – írta Trócsányi László.
