Ősztől újra kutatnak az Air France lezuhant gépe után
Az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó AF447-es járata máig ismeretlen okok miatt június 1-jén hajnalban, fedélzetén 228 emberrel, köztük 4 magyar állampolgárral zuhant az Atlanti-óceánba a brazil partok magasságában. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
A gép feketedobozainak felkutatásában eddig a haditengerészet egyik atom-tengeralattjárója, valamint a francia Tengerkutató Intézet „Pourqoi-pas”, magyarul „Miért ne?” – nevű kutatóhajója vett részt, eredménytelenül. Az újabb keresési kísérletet az indokolja, hogy – amint a Vizsgálati és Elemző Iroda igazgatója fogalmazott: három hónappal a katasztrófa után „továbbra sem értjük, mi okozhatta a balesetet”. És úgy tűnik, a feketedoboz nélkül nincs is esély a megértésre.
A műszerek azonban az Atlanti-óceánban, becslések szerint háromezer méter mélyen fekszenek, és immár két hónapja, hogy megszűntek kibocsátani magukból a megtalálásukat elősegítő rádiójeleket. Paul-Louis Arslanian arról nem beszélt, hogy milyen módszerrel gondolják a kutatást folytatni, egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy az újra átfésülendő tengerfenék nagysága nagyjából megegyezik Svájc területével.
A francia légitársaságnál mindeközben egy belső utasítást adtak ki, mely minden pilótának soron kívüli repülőszimulátor használatot ír elő. A pilóta-szakszervezetek által közölt információk szerint az AF447-es eltűnése előtti feltételezett körülményeket kell gyakorolniuk, azaz rendkívül rossz látási viszonyok között, nagy magasságban úgy kell vezetniük a gépet, hogy nem ismerik annak sebességét.
Az egyik szakszervezet vezetője a Le Point című hetilapnak azt mondta, ezt a fajta gyakorlatot eddig csak alacsony magasságban, le- és felszállást szimulálva végezték.
A hír azért érdekes, mert az ismét ráirányítja a figyelmet a gép sebességének megállapításában szerepet játszó külső légnyomásmérőkre, az úgynevezett Pitot-csövekre. Az InfoRádióban korábban beszámoltunk arról, hogy közvetlenül a katasztrófát követően számos szakértő és pilóta úgy vélte, az AF447-es járat e műszerek meghibásodása miatt válhatott kormányozhatatlanná.
A vizsgálatot végző szakemberek, valamint az Air France és az Airbus vezetői azonban azt hangoztatták, hogy a pilóták hibás műszerrel is képesek repülni – amit a szakszervezeti vezető mostani nyilatkozata részben cáfolhat -, és az elmúlt hónapokban kialakult konszenzus szerint a Pitot-csövek meghibásodása csak az egyik okozója lehetett a balesetnek.
(InfoRádió)