Újabb korallfehéredés sújtotta a Nagy-korallzátonyt
„Tengeri hőhullám” okozhatta az idei nyáron történt korallfehéredést a Nagy-korallzátonyon – állapították meg az ausztrál kormány tudósai kedden közzétett jelentésükben.Mint írták, a korallfehéredés a Nagy-korallzátony mentén vizsgált 719 zátony 91 százalékát érintette 2021-22 nyarán. A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő élő algákat. A kifehéredett korallokat könnyebben támadják meg betegségek és a táplálékhiány miatti pusztulás fenyegeti őket.
A 2021-22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt.
Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának keddi jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot.
A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a zátonyon 1900 óta tapasztaltak. A jelentés szerint február végén „tengeri hőhullám” alakult ki.
„Az átlagon felüli vízhőmérséklet a nyár végén tömeges korallfehéredéshez vezetett” – áll a közleményben, amelyben az is szerepelt, hogy a korábbi nyarakhoz képest az idei nyáron kevésbé okoztak problémát a halmozott hatások, ami egyebek mellett annak tudható be, hogy a La Nina-jelenség miatt Ausztráliában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hőhullám váltotta ki a korallfehéredést.
A jelentés hangsúlyozta, hogy „a legnagyobb veszélyt továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a zátonyra”. A zátony életét megzavaró problémák egyre gyakoribbá válnak, így kevesebb idő marad a korallok regenerálódására – figyelmeztetek a tudósok.
David Wachenfeld, a Nagy-korallzátony tengeri hatóságának tudósa szerdán annyit fűzött a jelentéshez, hogy reményeik szerint a kifehéredett korallok nagy része rendbejön, ahogy az 2020-ban történt, és nem következik be a 2016-ban és 2017-ben lezajlott tömeges kipusztulásuk.
A Nagy-korallzátony, amely mintegy 348 ezer négyzetkilométeren terül el Ausztrália északkeleti partvidékének közelében, a világ korallzátony ökosziszémáinak tíz százalékát teszi ki.
