Tavaly több mint másfélszer nagyobb nettó nyereséget ért el Kína ötszáz legnagyobb cége, mint az Egyesült Államok félezer vezető vállalata – derül ki a kínai vállalati szövetség (CEC) napokban közzétett adataiból.

A távol-keleti állam már elhódította Németországtól a világ harmadik legnagyobb gazdaságának címét; az idén az export-világbajnoki érem is hozzá kerülhet, és a most közzétett nyereségességi adatok arról tanúskodnak, hogy vállalati szinten is megvalósult az áttörés.

Az ötszáz legnagyobb kínai cég együttes nyeresége 170,6 milliárd dollárra rúgott 2008-ban, míg az amerikai top 500 98,9 milliárddal volt kénytelen beérni – köszönhetően annak, hogy a gazdasági válság az ázsiai országban mindössze 12,4, az Egyesült Államokban viszont 84,6 százalékkal csökkentette a nagyvállalatok adózott profitját.

A legnyereségesebb kínai vállalat az Industrial and Chemical Bank of China volt: a piacvezető kereskedelmi bank 16,4 milliárd dollárnak megfelelő nyereséget termelt, ez nagyjából megegyezett az árbevétel alapján két és félszer nagyobb General Electric profitjával. A CEC adatai részben a Fortune magazin júliusban közzétett globális listáján, részben egy kínai cégek körében végzett felmérésen alapulnak.

Miközben a legnyereségesebb kínai vállalatok között főleg bankokat és biztosítókat találunk, az árbevétel alapján az energiacégek vezetnek. A dobogós helyeket Ázsia első számú kőolaj-finomító cége, a Sinopec, a China National Petroleum Corporation kőolaj-kitermelő társaság és a villamosáram-hálózatot kezelő State Grid foglalja el. Összesen 37 kínai vállalatot találunk a globális top 500-ban, nyolccal többet, mint 2007-ben. Ezzel az ázsiai ország maga mögé utasította Nagy-Britanniát is, amely a legfrissebb világranglistán csupán 26 céggel képviselteti magát.

Vang Csi-ming, a CEC alelnöke az impozáns profitadatok kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy az innováció, a vállalatirányítás, a nemzetközi jelenlét és más minőségi mutatók alapján a kínai cégek még mindig jócskán lemaradnak a nyugatiak mögött. A termelékenységi hátrányt csak nagyon lassan sikerül ledolgozniuk a kínai vállalatoknak – tette hozzá. Ráadásul nyugati elemzők szerint a tavalyi ugrás és az idén is folytatódó gazdaságélénkítő lépések alapvetően az állami tulajdonú nagyvállalatok pozícióit erősítették, miközben a kínai magánszféra sokat veszített az elmúlt évtizedekben megszerzett pozícióiból. Ezt támasztja alá, hogy a top 500-ba bekerült 37 kínai vállalat közül az első 34 állami tulajdonban van.

Mértékadó elemzők szerint a távol-keleti állam egy évtizeden belül a világ vezető gazdasági hatalmává válhat, messze megelőzve az Egyesült Államokat, az Európai Uniót vagy Japánt. A növekedési adatok fényében ez korántsem tűnik túlzásnak: az idei első fél évben elért 7,1 százalékos GDP-bővülés az év végéig nyolc százalékra gyorsulhat, és minden feltétel adott hozzá, hogy Kína az elmúlt évekhez hasonlóan ezután is fenntartsa a nyugati országokhoz képest szédítő tempójú expanziót.

(vg.hu)