A könyörtelen légió

Tudósítások szerint hétemeletnyi mély az a pincerendszer, amely az Azovsztal nevű hatalmas acélmű alatt húzódik. Ide szorult le az Azov, ez a kikötőváros, Mariupol egyetlen része, amit nem foglalt el az orosz hadsereg. Odalent mindenki Denisz Prokopenko alezredesnek, az Azov parancsnokának engedelmeskedik. Így kell tenniük a szintén itt rekedt ukrán 36. tengerészgyalogos-ezred maradványainak is. Egyébként Volodimir Zelenszkij elnök a legmagasabb ukrán kitüntetésben részesítette mindkét egységet. Kényes körülmény, hogy odalent van még – orosz források szerint – kétszáz külföldi katona is. Zsoldosok? NATO-hadseregek specialistái? Például francia egyenruhában? Már több helikopteres kísérlet is történt a kiszabadításukra. Emmanuel Macron pedig személyesen igyekezett elérni a szabad elvonulásukat az orosz elnöknél, hiába. Néhány kapituláló tengerészgyalogos szerint magas rangú tisztek is vannak a külföldiek között…

Második világháborús gyökerek

Az Azovot alapító Andrij Bileckij a Majdan idején éppen börtönben ült mint az Ukrán Patrióták nevű szélsőjobbos szervezet vezetője. Erőszakos cselekmények miatt került lakat alá társaival együtt, az új kormánytól azonban kegyelmet kaptak. Bileckij 2014. május 5-én alakította meg a maga félkatonai szervezetét. Kezdetben csupán hatvan embert tudhatott maga mögött, tíz puskával és néhány vasrúddal… Hamarosan hozzájuk csapódtak azonban a Dinamo Kijev B-középjének kalandra éhes futballhuligánjai, és jöttek különféle alvilági csoportok, neonáci fiatalok is.

Több elemző is úgy véli, az Azov és a többi hasonló jellegű szervezet, mint például a Jobb Szektor a második világháború hajnalán aktív Sztepan Bandera ukrán nemzeti mozgalmának örököse. Bandera eszményképe azonban a mindenkitől független Ukrajna volt, 1941-ben az ő vezetésével kiáltották ki a független Ukrajnát, valójában a német megszállás alatt. Egyformán harcolt a lengyelek, majd a szovjetek, de a németek ellen is. Berlin bolsevik ügynöknek tekintette, és be is zárta a dachaui koncentrációs táborba. Csak 1944 végén engedte el, hátha fel lehet támasztani vele egy nagy szovjetellenes ukrán felkelést. 1959-ben gyilkolta meg a KGB, Münchenben.

A másik ukrán történelmi vonal az SS-Freiwilligen-Division Galizien nevű alakulat. Ez egy Nyugat-Ukrajnában toborzott hadosztály volt, 1943 áprilisában hozták létre. Ám csak jóval később, 1944 júniusában, a Brodinál vívott hatalmas katlancsatában esett át a tűzkeresztségen, és mindjárt meg is semmisült. Közel 15 ezer katonájából háromezer élte túl az ütközetet, bár újra feltöltötték, de ezután már csak a szlovák és szlovén partizánmozgalmak ellen vetették be. Ma nemcsak az FC Karpati Lviv ultrái hajolnak meg az emléke előtt, de friss fotók tanúsága szerint neve SS 14. Galizien formában feltűnik az ukrán biztonsági erők, az SZBU számos tagjának egyenruháján is. Az SZBU kutatja fel most a „felszabadított” településeken az oroszokkal együttműködő kollaboránsokat, amihez elég, ha valaki például élelmiszert cserélt velük… Az SZBU járt Bucsában is, a Szafarira keresztelt tisztogató művelet részeként. Hogy az Azov kötelékei is megfordultak-e ott, azt csak gyanítja az orosz vezetés.

Soknemzetiségű idegenlégió

Bileckij markánsan hazafias, de ideológia, sőt politika nélküli szervezetet akart. Ennek azonban ellentmond, hogy 2014 és 2019 között parlamenti képviselő volt, pártja, a Nemzeti Hadtest színeiben. Akkor a rend és a korrupció elleni harcot tűzte a zászlajára. Hasonló célokat hangoztatott választási programjában Volodimir Zelenszkij is. Persze, az Azov és a színész elnökjelölt mögött is ugyanaz a dúsgazdag ukrán oligarcha, Ihor Kolomojszkij áll. És Amerika ötmilliárdos csomagja…

Bileckij Azovja Bergyanszkban bontott zászlót. Egy álló farkashorog lett a csoport jelképe, ez Bileckij ötlete volt. Hozzá kell tenni, az SS 14. Galizien hadosztálya kék pajzsot viselt a hajtókáján, benne sárga oroszlánnal. A Bileckij-féle farkashorgot a holland SS Niederlande divízió hordta az egyenruháján.

Alig egy hónappal májusi megalakulása után, 2014 júniusában már ott tevékenykedett az Azov Mariupol akkori ukrán visszafoglalásánál. Ez még egy milícia „pacifikáló” jellegű fellépése volt, de az orosz propaganda szerint olyan, amely már része lesz az Azov kíméletlen elszámoltatásának. Maga a csoport csak akkor kezdett tényleges katonai erővé formálódni, amikor Bileckij külföldi kiképzőket hívott a zászlóaljhoz. Úgy gondolta, nemcsak az Azovnak kell NATO-szintű alakulattá válnia, de a teljes ukrán haderőnek is meg kell szabadulnia a szovjet fegyveres erők slampos örökségétől. A kijevi propaganda Bileckijt tekinti az új hadsereg megalapítójának, noha az Azov nem is a hadsereg, hanem a Nemzeti Gárda alá tartozik. Orosz források szerint az Azov részt vett a két szakadár „népköztársaság” elleni fegyveres akciókban, a helyi oroszok, orosz ajkúak ellenállási csoportjainak felszámolásában, időnként sírokat, ha nem tömegsírokat hagyva maga után. Ez a harc már a kijevi vezetés erőszakos ukránosítási kampányának része volt.

Az Azov önkéntes „hadsereg”, soknemzetiségű idegenlégió, benne például oroszokkal, lengyelekkel, britekkel is, vagyis az ukrán állam jogilag nem felel érte. Meglepő módon a nyugati médiát sem érdekli, hogy egyes kötelékei horogkeresztes zászlóval pózolnak a kamerák előtt, nacionalisták, kalandorok és bűnözők vegyesen. Persze egy soknemzetiségű idegenlégiót már nem is lehet nacionalistának nevezni, annak egyetlen ideológiája a harc és a harcban kikovácsolódott összetartozás. Hogy mi lenne velük ukrán győzelem után? Annyi bizonyos, hogy egyre több hasonló szervezet, illetve magánhadsereg lép színre a világ ilyen-olyan konfliktusaiban; úgy tűnik, a globalista politikai centrumok inkább velük törnének le bizonyos ellenállási gócokat, mintsem reguláris hadseregekkel.

Az ukránosítás több szereplőjét is börtönbe zárta a rendszer a Donbaszban és Luhanszkban elkövetett túlkapásaik miatt. Most viszont kijöhettek, ha beálltak a küzdők soraiba. Volodimir Zelenszkij videóturnéján meglátogatta a görög nemzetet is. Az ukrán elnök mellett megszólalt itt az Azov egyik görög harcosa is. Mint kiderült, épp egy neonáci. A görög közösségi média felháborodott, a fősodrú viszont hallgat.

Élelmet a civilekért

A zászlóaljat mára ezreddé fejlesztették. A világháló videói szerint brutálisan kemény, sokoldalú kiképzés áll az Azov harckészsége mögött. Az újoncoknak súlyos hátizsákokkal kell odakúszniuk a körletükhöz már a felvételüket követő percekben. Vagy: riadó egy fagyos éjjelen, sorakozó egy szál alsónadrágban, és kifelé az udvarra! A katonák hóna alatt hálózsák, abban alszanak majd odakint. Folyamatosak a fizikai és lelki próbák, a füzet és ceruza is négy centire legyen egymástól a tanterem asztalán, ne többre, ne kevesebbre. Az egykori milíciának ma ágyúi és harckocsijai is vannak. A Fort Bragg, a Delta Force hiteles világa ez…

Az ukrán haderőreformot úgy alapozta meg Kijev, hogy a milíciák, szabadcsapatok rátermett fiataljait katonai akadémiákra küldte, velük cserélte le a Szovjetunióban, illetve még Oroszországban végzett gárdát. A legtöbb elemző szerint ezért nem tudta Putyin három nap alatt megnyerni a háborút. Ehhez jön még a temérdek nyugati fegyver. És sokat nyomott a latban a jólétet ígérgető ukrán média nyolcévnyi oroszellenes kampánya is. Az Azov közel ezer civillel, köztük nőkkel, gyerekekkel húzódott le az acélmű hétemeletes pincerendszerébe. Orosz állítások szerint az ezred választja ki, kit enged el, és kit nem. Kijev szerint a civilek félnek az oroszoktól, Moszkva szerint viszont a civilek nem is tudják, hogy mi történik, nincs kapcsolatuk a külvilággal, még csak nem is hallottak a humanitárius folyosókról. Az Azov nem beszél ezekről nekik. Menekülni lehetetlen. Orosz források szerint az ezred most cserélni akar. Egy tonna élelmiszert kér minden tizenöt elengedett civil után. Ráadásként pedig sok-sok vizet és fontos gyógyszereket. Felértékelődik az idő. Az Azov arra vár, hogy belépjen a háborúba a NATO.