Itt öt kategóriában lehet szavazni minden hazai, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő kórházra és klinikára 2009. december 31-ig. A következő kategóriákban lehet értékelni az egészségügyi intézményeket pontrendszer alapján: orvos-szakmai ellátás, ápoló- és szakszemélyzet, kórházi infrastruktúra, ellátás (elhelyezés, étkeztetés stb.), környezet, tisztaság.

„A januárban a Magyar Tudományos Akadémián tartandó ünnepélyes eredményhirdetésen az öt kategóriagyőztes mellett hirdetjük ki az abszolút győztes intézményt, amely egy évig viselheti a megtisztelő Az Év Kórháza kitüntetést. Idén is korszerű számítástechnikai eszközökkel jutalmazzuk a győzteseket, ezzel is segítve a köztudomásúlag szűkös anyagi helyzetben lévő egészségügyi intézmények működését.” – mondta Kocsis Gábor, a kezdeményezés főszervezője. Kocsis hangsúlyozta, hogy idén a szavazás menete módosul a korábbi évek gyakorlatához képest, hiszen az új rendszerben minden, interneten leadott szavazatot egy alapdíjas SMS elküldésével meg kell erősíteni – ez a szavazás biztonságos és tiszta menetét segíti.

A kor követelményeinek megfelelően felszerelt – a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszékének és a Cardiovascularis Centrum egyesüléséből létrejött SE Kardiológiai Központban tartott sajtótájékoztató egyik érdekessége volt annak a kutatásnak az összefoglalása, amit a korábban nyertes helyezést elért kórháznak körében végeztek a szervezők.

Az Év Kórháza szavazáson az elmúlt öt évben kitüntetett 10 kórház és klinika vezetőinek részvételével mérték fel az elismerés hatását az intézményekre. A kórházigazgatók többsége szerint elsősorban a kimagasló szaktudás és az emberséges bánásmód miatt érdemelte ki az általuk vezetett kórház az elismerő címet, noha az infrastruktúra, a páciensek komfortérzete és a betegellátás szervezettsége is hozzájárult a kitüntetéshez.

A kórházak büszkék voltak „Az Év Kórháza” cím elnyerésére, így külső és belső fórumaikon is fontosnak tartották az Év Kórháza címmel kapcsolatos kommunikációt: többnyire értekezleteken, rendezvényeken, belső hírlevélben tájékoztatták a dolgozókat az intézményvezetők. A dolgozók a kitüntetésről átlagosan két és fél hónapig beszéltek, több kórházban fél évig is téma volt a kitüntetés az intézményen belül. A kórházigazgatók válaszai alapján a kezdeményezés rendkívül pozitív módon motiválta a dolgozókat, akik a címet lelkesítő erkölcsi elismerésnek tekintik és – amellett, hogy folyamatosan érzik az általuk végzett munka jelentőségét és súlyát –, mivel „a cím kötelez” még inkább motiválva érzik magukat hivatásuk gyakorlásában, munkájuk kiemelkedően magas szintű elvégzésében. Mindent megtesznek azért, hogy 2009-ben is jó eredményt érjenek el az Év Kórháza pályázaton.

Nem csak a dolgozók elégedettségét tapasztalták az intézményvezetők, hanem a betegek is gratuláltak az elismeréshez, volt olyan kórház, ahol a betegek hónapokig emlegették a kitüntetést. Az egyik nyertes kórházban a kitüntetés hatására a betegforgalom a sokszorosára növekedett, mivel az intézmény kihasználta Az Év Kórháza cím generálta figyelmet, és egészségügyi felvilágosítással kapcsolatos információkat is sikerült eljuttatni a területükön élőkhöz, ennek eredményeként a lakosság informáltsága emelte a rehabilitációra jelentkezők számát.

Dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet szakértője, az „Orvosi kommunikáció” című tankönyv szerkesztője kifejtette: „A tapasztalatok és a vizsgálatok egyaránt azt mutatják, hogy a betegeknek az egészségügyi ellátással való elégedettségét jelentős mértékben meghatározza a velük való kommunikáció minősége. A kommunikációs kapcsolat a beteg és az intézmény között már az orvossal, nővérrel való személyes találkozás előtt elkezdődik: a kórház honlapja, a telefonközpontos, a portás, az adminisztrátorok kommunikációs stílusa, az intézményi tájékoztató táblák, valamint az ajtókon, falakon elhelyezett tájékoztató anyagok egyaránt befolyásolói egy kórház megítélésének. Az orvos kommunikációja nem csak a beteg elégedettsége, hanem a páciens együttműködési készsége, s így gyógyulása szempontjából is alapvető. Az együttműködés számos kommunikációs módszerrel javítható. Ezek közé tartozik a hatékony betegtájékoztatás, a meggyőző kommunikáció módszereinek használata, a páciens aktív bevonása egészségének helyreállításába.”

Prof. Dr. Merkely Béla, az SE Kardiológiai Központ igazgatója szerint a betegek minél magasabb színvonalú ellátása sokszor emberfeletti igénybevételt jelent. „A nehéz órákért kárpótol a betegektől számtalan csatornán keresztül érkező pozitív visszajelzés – legyen az egy hálás mosoly, vagy levél. Ezen pozitív visszajelzések közé tartozik az „Év kórháza” versenyében elért második helyezés és az ezzel járó jelképes díj. A cím elnyerését követően napokig emlegették a betegek ezen kitüntetést. Reméljük, hogy munkánkat az egyre nehezebb körülmények közepette is változatlan minőségben tudjuk végezni. Mindemellett élen kívánunk járni a dohányzásmentes környezet kialakításában és néhány munkatársunk valamint a betegek dohányzásról való leszoktatása az egyik fő célunk, melyet az is mutat, hogy a Klinikánk benevezett a „Füstmentes Kórház” programba.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Merkely Béla.