Csák János: hosszú távú célok megfogalmazása az új tárca célja

Csák János szerint fontos, hogy az új minisztérium gondolkodásmódjába is beépüljön a hosszú távú célok látása, képes legyen aktívan reagálni az új problémákra, mint amilyen az elmúlt időszaban a migrációs válság vagy a koronavírus-járvány volt. Emellett ki kell választani azokat a területeket, amelyeken Magyarország képes proaktívan alakítani a jövőt.

Hozzátette: Magyarországnak rendelkezésére áll az a pénzügyi és emberi erőforrás, amellyel képes lehet arra, hogy részt vegyen a nemzetközi innovációs ökoszisztémákban. Kiemelte: Magyarország, a Kárpát-medence és egész Európa jövője két oszlopon áll: a kultúrán – beleértve a családot is – és az innováción.

Arról is beszélt: az új tárca kialakítása mögött az az elképzelés állt, hogy az emberi élet egy hosszú utazás, amely a családban kezdődik, az iskolában folytatódik, majd egyesek a szakképzésbe, mások egyetemre kerülnek. Később van, akiből tudós lesz, másokból vállalkozó. „Végezetül pedig mindent áthat az innováció” – jelentette ki.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a nemzetiségek legégetőbb problémájaként beszélt a nemzetiségi pedagógusképzésről, ezen belül a kis szakok létének fontosságáról, valamint az oktatás minőségi garanciáinak javításáról. Több nemzetiségi szószóló is felvetette egy nemzetiségi befogadószínház létrehozásának szükségességét, azzal érvelve, hogy a felnövekvő generációkat a színház hatékonyan képes bevonni a nemzetiségi kultúra őrzésébe.

Szó volt arról is, hogy a hagyományos családmodell eltűnésével az anyanyelvi, így a nemzetiségi anyanyelvi oktatás is áthelyeződik a nevelési, oktatási intézményekbe, ezért is létfontosságú a nemzetiségi pedagógusképzés.

A nemzetiségi szószólók azt is kérték, hogy a jövőben a más országokkal kötött, a nemzetiségeket is értinő szerződéseket az előkészítési fázisban mutassák meg az érintett nemzetiség képviselőinek. Csák János a felvetésekre reagálva kijelentette, nyitott az együttműködésre és az egyeztetésekre mind a pedagógusképzéssel, mind a szerződésekkel, mind pedig a befogadószínházzal kapcsolatban.

Fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek a híd szerepét töltik be Magyarország és a nemzetiség anyaországa között, és meglátása szerint az anyaországok fontos szakmai segítséget adhatnának a pedagógusképzésben is. Megjegyezte: a nemzetiségi pedagógusképzésben érdemes lenne szakkollégiumi rendszerben is gondolkodni a jövőben.

Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a magyarországi nemzetiségek bizottsága 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta.