Stoltenberg: nem szabad feladni a biztonságot a profitért
A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Davosi Világgazdasági Fórumon, „autoriter államnak” nevezve Kínát és Oroszországot.„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél” – fogalmazott. Stoltenberg kitért az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztésére, az Északi Áramlat-2-re, amelyet hibának nevezett.
A NATO bővítése kapcsán Stoltenberg elmondta, biztos benne, hogy a szövetség nemsokára Finnországot és Svédországot is soraiban üdvözölheti. Helsinki és Stockholm májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország jelenleg nem támogatja a két skandináv ország NATO-csatlakozását, mert szerinte több módon is támogatják az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), Stoltenberg azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni Ankarával. Hozzátette: bízik az egyeztetések sikerében.
Az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin nem érte el stratégiai céljait Ukrajnában, ehelyett NATO-bővítést kap a határainál” – fogalmazott Stoltenberg. Kínával kapcsolatban a főtitkár azt mondta, jóllehet az ázsiai országgal folytatott kereskedelem hatalmas előnyökkel jár, rendkívül nagy biztonsági kockázatot is maga után von. Létfontosságúnak mondta az 5G hálózatok kiépítése feletti ellenőrzést. Korábban több ország, köztük Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok bejelentette, hogy kizárja a kínai nagyvállalatokat az 5G hálózatok kiépítéséből.
A davosi fórumon felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt vetette Moszkva szemére, hogy „fegyverként használja” az élelmiszer-tartalékokat, s ennek „globális következményei lesznek”.
„Az orosz tüzérség Ukrajna-szerte szándékosan vesz célba gabonaraktárakat. Az orosz hadihajók a Fekete-tengeren a gabonával és napraforgómaggal megrakott ukrán hajókat vonják blokád alá” – fogalmazott von der Leyen, leszögezve: „az orosz zsarolásra csakis nemzetközi összefogással lehet válaszolni”.
Bejelentette, hogy Brüsszel együttműködik Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel annak érdekében, hogy megoldják a háború okozta élelmiszer-ellátási nehézségeket, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Egyiptom évszázadokon át a világ vezető gabonaellátójának számított.
Az Európai Unió emellett támogatja Ukrajnát abban, hogy hozzájuthasson a gabonájához, valamint igyekszik növelni a saját gabonatermesztését – tette hozzá. „Minden követ meg kell mozgatni – akár a befagyasztott orosz pénzeszközöket is fel kell használni – annak érdekében, hogy Ukrajna újjáéledjen hamvaiból” – fogalmazott az elnök, kiemelve: „az orosz agresszió elleni harc” az egész világ feladata.
„Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút” – szögezte le, s hozzátette, hogy Oroszországnak is részt kell vennie Ukrajna újjáépítésében. Ukrajna európai uniós tagfelvételére vonatkozóan von der Leyen azt mondta, az EU-ba „nem vezet rövid út”, de a pályázó országok felgyorsíthatják a bekerüléshez szükséges erőfeszítéseiket.
