Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány.

Hirdetés

Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt „ez nem jelent háborús fenyegetést” – fűzte hozzá.

Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja – hangsúlyozta.

Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok „eltaktikázták magukat”: arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő – de mint azóta kiderült, ukrán tudatú – lakosság „tárt karokkal várja őket”.

Korábban írtuk

Kaiser Ferenc úgy vélekedett, egyik fél veszteségadataiban sem lehet megbízni. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma. Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió – mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség – fűzte hozzá.

A szakértő szavai szerint egyik fél sem akar tárgyalni, mert egyik fél sem egyezkedhet: Ukrajna azért nem, mert „még nem győzték le”, Oroszország pedig azért nem, mert „nem nyert eléggé”, sőt – mint mondta – az orosz győzelem „inkább vereség”.

Kaiser Ferenc úgy látja: a konfliktus megmarad az orosz-ukrán keretek között, és hosszú ideig fog tartani.