Tovább működik az öt segítségpont a magyar-ukrán határon
Továbbra is működik és fogadja az Ukrajnából érkező menekülteket a magyar-ukrán határon létrehozott öt segítségpont – közölte a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Beregsurányban.
Soltész Miklós emlékeztetett, a Záhonyban, Beregsurányban, Lónyán, Barabáson és Tiszabecsen működő segítségpontokon az elmúlt három hónapban kiemelkedő segítséget nyújtottak a határ túloldaláról érkező menekültek ellátásában.
Ezeket a pontokat a karitatív szervezetek és a civil segítők segítségével a jövőben is fenntartja a kormány, de ahol lehet és szükséges, kevesebb munkatárssal és segítővel látják el a feladatokat – fogalmazott a humanitárius tanács elnöke.
Hozzátette, Magyarországra eddig 724 ezer menekült érkezett Ukrajnából; közülük mintegy 22 600-an nyújtottak be menedékkérelmet, a magyar hatóságok pedig 120 ezer ideiglenes tartózkodási igazolást adtak kin nekik.
Az érintett települések polgármestereivel tartott egyeztetés után Soltész Miklós arról beszélt, hogy az érkezők közül sokan a nyelvi nehézségek, illetve a nyugati országokban élő rokonokhoz történő továbbutazás miatt nem maradnak Magyarországon. Most már nagyságrendileg arányaiban ugyanannyian érkeznek, mint amennyien visszatérnek Ukrajnába, tehát elindult egy visszaáramlás is – tette hozzá.
Kiemelte, a MÁV eddig 410 ezer szolidaritási jegyet adott ki az ukrán menekülteknek, Kárpátaljára, valamint Ukrajna középső és keleti területeire pedig az elmúlt három hónapban több mint 1900 tonna élelmiszer és egyéb segítség érkezett magyar részről.
Soltész Miklós ugyanakkor hangsúlyozta, a segítség ellenére az ország továbbra sem küld fegyvert és katonát a szomszédos országba, mivel szavai szerint a háborúba nem akar belesodródni Magyarország, amelyet „a béke szigeteként” akarnak megőrizni. Egyértelműsítette, Magyarország minden segítséget meg akar adni az ukrán nemzetnek és a háború miatt nehéz élethelyzetbe került és menekülni kényszerült családoknak.
Kijev megyében iskola és óvoda újjáépítését fogja támogatni Magyarország, emellett a belső menekültek elszállását segítő mobil konténereket ad majd Ukrajna nyugati megyéinek és Kárpátaljának. Ezen felül ezer ukrán diáknak biztosítanak ösztöndíjat és sebesült ukrán katonák, valamint gyerekek magyarországi gyógyítását, egészségügyi ellátást is lehetővé teszi majd a magyar kormány – sorolta az államtitkár.
Soltész Miklós a háborús veszélyhelyzet kihirdetéséről szólva elmondta, ez nem szükségállapotot jelent, az intézkedés célja az, hogy Magyarország és a magyar kormány sokkal gyorsabban tudjon reagálni azokra az élethelyzetekre, amelyeket a háború okoz.
„Magyarországra az ukrán menekültek számíthatnak, Magyarországra Ukrajna számíthat” – hangoztatta a humanitárius tanács elnöke, megjegyezve, eddig több mint 40 milliárd forintot fordított a kabinet az ukrajnai háború miatt elmenekült emberek ellátására és megsegítésére.
A tájékoztatón Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője megköszönte a térség polgármestereinek a menekültek ellátásában nyújtott segítségét, majd elmondta, az egyeztetésen a határátkelőhelyek mellett fekvő és a segítségpontoknak helyet biztosító települések vezetőivel értékelték az eddig elvégzett munkát és a jövőbeni segítségnyújtás lehetőségeit.
