Bizonyította a hun-avar-magyar folytonosságot a Magyarságkutató Intézet

Az eddigi legjelentősebb tudományos szakcikket közölték a tekintélyes Current Biology szakfolyóiratban a magyarság eredetkutatásáról a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói.

A tudósok a Kárpát-medencében feltárt 265 emberi maradvány teljes genomszintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal rekonstruálták a hun és az avar kor, valamint a honfoglalásnak nevezett időszak népességtörténetét. A vizsgálat során a minták teljes örökítőanyag-készletét közel 3000 ősi mintával és Eurázsia minden ma élő népcsoportjának genomjával vetették össze.

Jelentős tudományos áttörés, hogy mindhárom korszak úgynevezett első generációs magnépességét, vagyis a helyi őslakosok és az ezek keveredéséből származó lakosságot sikerült azonosítani. A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy az európai hunok az ázsiai hunoktól származnak, de vándorlásuk során sztyeppei szarmata és germán elemeket is magukba olvasztottak. Ez pedig igazolja ősi krónikáink tanításait.

Az eredmények kétségbevonhatatlanul igazolják az európai és az ázsiai hunok közötti folytonosságot, a hun elit szkíta és kínai elemeket is hordozott. A Kárpát-medencébe érkező avar elit genomösszetétele ősi mongóliai eredetet mutat, ami alátámasztja a zsuanzsuan származás elméletét. Ugyanakkor az avar köznép nagy része hun és iráni, alán eredetet mutat.

Mindez arra utal, hogy a hun és az avar kor népessége között jelentős az átfedés, az avarok bejövetelével elitjük pedig felülrétegezte a korábban itt élő népeket.

Az úgynevezett honfoglaló elit a ma élő népek közül a baskírokkal, a szibériai és a volgai tatárokkal mutatja a legnagyobb hasonlóságot, az ősi népek közül pedig az ázsiai szkítákhoz áll legközelebb. A leszármazási kutatások alapján ez az elit az ugyancsak szkíta kötődésű manysikkal (más néven vogulokkal), a szamojéd nyelvű nganaszanokkal, szelkupokkal és enyecekkel közös ősökre vezethető vissza. A legnagyobb felbontású genom-modellekből arra lehet következtetni, hogy létezett egy „proto-ugor” népesség, és ez a késő bronzkori Mezovszkaja-kultúra népességének és a nganasanok őseinek keveredésével jött létre az Ural és az Altáj közötti erdőssztyeppe zónában. Ez a nép az ázsiai szkíták egyik csoportja lehetett.

A vaskorban a manysik és a honfoglalók ősei különváltak, utóbbiak Kr. e. 643 és 431 között jelentősen keveredtek a korai szarmatákkal, majd 217 és 315 között a hunokkal. A kutatás bizonyította, hogy a honfoglalónak nevezett magyar elit legnagyobb részéből hiányzik a „proto-ugor” örökség, ezzel szemben hun vagy avar leszármazottaknak tűnnek, eltérő mértékű iráni (alán) és helybeli keveredéssel. Utóbbi népesség többsége európai bronzkori genommal rendelkezett, és az Árpád-korig heterogén volt.

A Magyarságkutató Intézet közleménye a Facebookon ITT olvasható.