A Kárpát-medencei országok biztonsága a mi biztonságunk is
Németh Zsolt szerint a Kárpát-medencei országok biztonsága a bennük élő magyarok biztonságát is jelenti, ezért a biztonságnak kiemelkedő szerepet kell adni a következő négy év magyar külpolitikájában.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Sepsiszentgyörgyön, az immár 30 éve rendszeresen megszervezett trianoni évfordulós rendezvény meghívott szónokaként mondta el a gondolatait a nemzeti összetartozás napján.
Németh Zsolt úgy vélte: a kárpátaljai magyarság sorsa is jelzi, hogy Magyarországnak kétszeresen is fontos a környező országok biztonsága. A közelségük miatt is, és az ott élő magyarok miatt is. Úgy vélte: Magyarországnak és a szomszédainak támogatniuk kell egymást, hogy képesek legyenek megvédeni a térség biztonságát és szabadságát. Ez az alapja Magyarország és Románia meglévő szövetségi státusának, amely Székelyföld biztonságát is óvja, és amelynek a legfontosabb eleme a NATO és az Európai Unió.
Hozzátette: a védelem és a gazdaság szorosan összekapcsolódik. Magyarország és Románia között a szövetség gazdasági szövetség is. Szerinte mindent támogatni kell, ami hozzájárul a két ország gazdasági teljesítményének fokozásához. Úgy vélte: meg kell becsülni azt a teljesítményt is, amelyet a Székelyföld gazdasága, a székely emberek munkája, a vállalkozók leleményessége felmutat.
„Hozzuk ki magunkból a maximumot, és ne szégyelljük kimondani, hogy hajrá Székelyföld, hajrá Románia! Ez az egész térség érdeke. Minden együttműködési és fejlesztési lehetőséget meg kell ragadni, ki kell használni, minden jó ötletre nyitottnak kell lenni annak érdekében, hogy a két ország kapcsolata mindkét ország gazdasági erejét is fokozza” – hangsúlyozta.
A rendezésre váró problémákról szólva elmondta: a székelyek joggal várják el, hogy a román-magyar kapcsolatok az egyéni és kollektív emberi jogi, nyelvi jogi és kulturális jogi problémák megoldásához is járuljanak hozzá. Hozzátette: a magyar kormány Románia és Magyarország közös érdekének tekinti, hogy mindkét ország minden polgára minél jobban érezze magát a szülőföldjén.
Európai téren annak az elérését tartotta közös érdeknek, hogy Brüsszel ne uralkodni akarjon, hanem szigorúan tartsa magát az alapszerződésben foglaltakhoz, és segítse a tagállamokat a polgáraik biztonságának, jólétének a fenntartásában, gyarapításában. A magyar nemzeti összetartozás érdekének tartotta, hogy Európa emelkedjen.
„Ki tartana ki végsőkig Európa eredeti értékei mellett, ha nem a székelyek, és nem a többi magyar a Kárpát-medencében, és ezt mikor lehetne hangsúlyosabban elmondani, mint június 4-én, a Trianoni békediktátum 102. évfordulóján, a magyar nemzeti összetartozás napján” – zárta beszédét Németh Zsolt.
A rendezvényen Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetének elnöke úgy vélte: „Székelyföld azoké lesz, akik hisznek benne”. Megemlítette: az elmúlt évtizedekben erősödtek azok az országok, amelyek területén belső autonómiák működnek. Ezek között Olaszországot, Spanyolországot, Finnországot említette. Azt is hozzátette: csak az erős anyaország tudja hatékonyan képviselni a határon túli magyarok ügyét.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezés évről évre harangszóval kezdődik abban az órában, amikor a párizsi Trianon-palotában kihirdették a Magyarország területét feldaraboló békeszerződést.
