Nem bírnak mit kezdeni Orbán Viktor politikai sikereivel

Azt írta: a budapesti Conservative Political Action Conference (CPAC) után „borítékolható volt, hogy a nyugati fősodratú média képviselői hamar akcióba lendülnek”. Az egyik véleménycikk közvetlen párhuzamot vont a magyarországi CPAC és a nácizmus között, mások fasizmust emlegettek – ismertette az államtitkár.

„Ismét sokatmondó az elvakult megszállottság” – fogalmazott Kovács Zoltán, hozzátéve: „tapasztalataim azt súgják, hogy a másik tábor azért veszíti el ennyire a fejét, mert valamit jól csinálunk”.

Az államtitkár Facebook-oldalán az ezzel kapcsolatos, The Washington Times oldalán megjelent véleménycikkét is megosztotta.

Ebben felidézte, hogy nagyjából két héttel ezelőtt Magyarország adott otthont a konzervatív politikai szereplők, szakértők és érdekcsoportok találkozójának, a CPAC-nak. Felhívta a figyelmet, hogy az Amerikai Konzervatív Unió vezetésével tartott konferenciát már többször is megrendezték az Egyesült Államokon kívül, többek között Brazíliában, Ausztráliában, Dél-Koreában és Japánban, de Európában ez volt az első ilyen jellegű esemény.

Kovács Zoltán kiemelte: a nagyszabású rendezvény az Istenről, hazáról és családról szóló hagyományos konzervatív témákra összpontosító, pozitív üzenetet közvetített.

„A nemzet ügye nem ideológia, de még csak nem is hagyomány kérdése.” … „Azért kell gyámolítani az egyházakat és támogatni a családokat, mert belőlük épül fel a nemzet. Ez azt is jelenti, hogy a választók oldalán kell maradni” – idézte Orbán Viktor megnyitóbeszédét az államtitkár.

A konzervatív látásmód válaszokkal szolgál napjaink legnehezebb – a nemzeti identitásra és a zsidó-keresztény örökségünk megőrzésére, a bevándorlásra és a családra – vonatkozó kérdésekre is – hangsúlyozta Kovács Zoltán, hozzátéve: ahogy a rendezvényen a miniszterelnök és több felszólaló elmondta, ezek az elképzelések az emberek támogatását élvezik. Ezért – annak érdekében, hogy megvédhessék ezeket – szükség van a konzervatív mozgalmak bátorítására – szögezte le.

Az államtitkár szerint nem meglepő a liberális körök heves reakciója, azt ugyanakkor szokatlannak tartja, hogy „mennyire harsányak és szélsőségesek lettek az Orbán-kormány kritikusai”. A nácizmust és fasizmust emlegetők közül kiemelt egy bloggert, aki azért ítélte el Magyarországot, mert az „nagyrészt fehér ország”, amely „protofasiszta, fehér nacionalista kormányt hozott létre”.

Kitért arra is, hogy a bírálók szerint ez az összejövetel csupán a „Vlagyimir Putyin legközelebbi európai szövetségesét támogató” emberek találkozója volt. Egyesek úgy vélik, Orbán Viktor kormánya „meggyengítette az intézmények felügyeletét” és „a bevándorlók és az LMBTQ-közösség jogai ellen foglalt állást”, sőt „állami ideológiává tette a népességcsere teóriáját”. A magyar kormány üzenete – állítólag – „mérgező” és „halálos” volt – ismertette Kovács Zoltán.

Írása szerint „sokan továbbra is értetlenkednek” a kormány ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja és az Oroszországgal fenntartott kapcsolata miatt. Pedig – mint kiemelte – Orbán Viktor egyértelműen fejezte ki magát.

„Miközben eltökélt szándékunk annak megakadályozása, hogy Magyarország belekeveredjen a konfliktusba, hazánk az elsők között minősítette agressziónak és ítélte el Oroszország invázióját, illetve a magyarok egy emberként álltak a történelmi léptékű humanitárius erőfeszítés mögé” – emelte ki Kovács Zoltán.

Az államtitkár úgy értékelt: egy olyan időszakban, amikor a hírek szerint Párizs és Berlin Ukrajnának Oroszországgal szemben területi engedményeket javasló megoldásokat kínál, több mint cinikus Orbánt Putyin „legközelebbi európai szövetségeseként” emlegetni.

Kovács Zoltán azt is felidézte, hogy a magyar kormánynak milyen támadásokkal kellett szembenéznie az illegális bevándorlás, az LMBTQ-mozgalmak kapcsán, valamint a magyar családtámogatási rendszer indításakor.

Az államtitkár szerint kritikusaik figyelmen kívül hagyják a tényeket, helyette a „fasizmus és fehér felsőbbrendűség vádjával” próbálják befeketíteni a magyar kormányt, „hiszen a liberális, globalista tábornak fenyegetést jelent nemzeti konzervatív kormányunk sikere”.

„Arról nem esik szó, hogy 2010 óta, az Orbán-kormányok alatt miként fordult jobbra Magyarország sorsa. Felszámoltuk a munkanélküliséget és visszavezettük az embereket a munkaerőpiacra, hazaküldtük az IMF-et; jelentősen csökkentettük az államadósságot, a költségvetési hiányt és a rezsiköltségeket; illetve 2022-ben a minimálbért magasabb összegben állapítottuk meg, mint amennyi a szocialista kormányok idején az átlagbér volt. Miután átvészeltük a koronavírus-járvány legnehezebb időszakát, a magyar gazdaság az elsők között állt talpra” – hívta fel a figyelmet írásában Kovács Zoltán.