A szerdai lapszámban megjelent cikkben a Wizz Air és a Malév GH egykori földi kiszolgáló partnere, a Budport Handling befektetője úgy fogalmazott: azt „már megszokhattuk, hogy az ilyen helyzetekben különösen a diszkont légitársaságok fenyegetőznek. Hol járatritkítással, hol a bázisokra szétosztott repülőgépek számának csökkentésével vagy a bázis bezárásával”.

Hirdetés

Galgóczy Ferenc azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy pünkösdkor megjelent a légitársaságokra is kivetett extraprofitadóról szóló kormányrendelet. A védelmi alapokhoz az utasok száma alapján kell hozzájárulni.

A különadó miatt tiltakozását fejezte ki a magyarországi piac legnagyobb szeletét, több mint 30 százalékát birtokló Wizz Air elnöke, Robert Carey. A Magyar Nemzet megkeresésére azt írta, hogy mivel a légi közlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a koronavírus-járvány miatt és nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a pandémia kitörése előtti szintet, szerinte minden újabb gazdasági teher lassítja a régóta várt fellendülést. Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges – utalt arra Robert Carey, hogy a cége áremeléssel reagálhat a hazai különadóra.

Galgóczy Ferenc szerint a Wizz Air válasza „masszív hangulatkeltés”. „A magát kvázi nemzeti légitársaságnak aposztrofáló, piacvezető diszkontvállalat azonnal az utasokra akarja hárítani a különadó terheit, márpedig ezzel hisztériát kelt” – jelentette ki.

Korábban írtuk

A szakértő azt is mondta: az iparágnak az az érdeke, hogy olyan árú jegyekből legyen fizetendő az extraprofitadó, amelyekből azt ki is lehet gazdálkodni. A „dömpingáron”, vagyis öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre „további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából” – jelentette ki Galgóczy Ferenc.