Joghézag a törvényben?

Az elmúlt években reneszánszukat élik a nyugati világban az LMBTQ-tematikájú mesekönyvek. A lobbi persze nem állt meg Magyarország határánál. Kezdődött a tavalyelőtt nagy botrányt kavaró, a Soros alapítványával számos projektben együttműködő Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában megjelent Meseország mindenkié című gyerekkönyvvel, aztán kijött a Micsoda család! című, szintén gyerekeknek szóló, a „szivárványcsaládok” életét bemutató kiadvány, és napvilágra került számos, a diákokat célzó, „érzékenyítő” iskolai programfüzet is.

Az LMBTQ-lobbi permanens terjeszkedésére válaszul a magyar kormány tavaly törvényi úton vetett gátat e folyamatnak; úgy határozott, hogy az ilyen és ehhez hasonló kiadványok ne kerüljenek gyerekek kezébe. A könyvkiadók és könyvterjesztők egy része azonban a mai napig értetlenül áll a rendelet előtt.

A jogalkotó célja

A tavaly nyáron életbe lépő gyermekvédelmi törvény egyebek mellett kimondta, hogy tilos az öncélú szexualitás, homoszexualitás, nemváltás megjelenítése és népszerűsítése a 18 éven aluliak körében. Hogy ez a jogalkalmazás szempontjából mit jelent a gyakorlatban, azt a törvény augusztus 6-án, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelete fogalmazta meg. Eszerint – többek között – óvoda, iskola közelében nem szabad árusítani, nem szabad az üzlet kirakatába tenni, és a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban lehet árulni minden olyan gyermekeknek szóló terméket, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást népszerűsíti, illetve a szexualitást öncélúan ábrázolja.

A rendeletet értetlenkedéssel fogadták a könyvesboltok. Megjelenése után a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) rendkívüli ülésen tárgyalta a törvény elvárásait.

– A megbeszélést követően a hazai könyvkiadókat és könyvterjesztőket képviselő szervezet – amelynek a Libri-Book­line Zrt. és a hozzá tartozó két könyvkereskedő, a Libri és a Bookline is tagja – arra kérte a jogalkotókat, hogy pontosítsák, mit jelent a szexuális tartalmak öncélú megjelenítése. Azzal fordult a továbbá a törvény készítőihez, hogy hogy sorolják fel, jelöljék ki azokat a könyveket, amelyek „öncélú szexualitást”, homoszexualitást vagy a születési nemtől való eltérést jelenítenek meg vagy népszerűsítenek – mondja a Demokratának Jávor Zsófia, a Libri-Bookline PR-menedzsere.

Ezzel kapcsolatban dr. Gál Katalin, az MKKE elnöke lapunknak szűkszavú válaszában úgy nyilatkozott, hogy kérdéseikre még nem kaptak választ a könyvpiacért felelős kormánybiztostól.

Valóban pontosításra szorul a rendelet? Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint az értelmezési probléma lehetséges megoldásként csakugyan felmerülhetne, hogy kibővítsék a kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet fogalommeghatározását a „megjelenítés” kifejezéssel. Úgy véli azonban, egy köznapi, mindenki számára egyértelmű jelentésű szó külön magyarázata szembemegy a jogszabály-szerkesztési alapelvekkel.

– Jelen esetben a teleologikus, azaz a jogalkotó célját szem előtt tartó, a rendszertani, valamint a logikai értelmezés szabályai alapján is egyértelműen teljesül a normavilágosság követelménye, tehát a jogszabály címzettjei előtt egyértelműnek kell lennie, milyen magatartást várnak tőlük – fejti ki lapunknak a jogász.

Veszélyben a szépirodalom?

A kormányrendelettel kapcsolatos másik dilemmát Bérczes Anna, a Líra Könyv Zrt. marketingvezetője vázolja. Elmondja, hogy üzleteikben az inkriminált Micsoda család! című könyvet külön védőborítóval árulják, és olyan magas polcra tették, hogy gyermek ne érje el, ezt azonban az összes többi, „a homoszexualitást megjelenítő” vagy „öncélú szexualitást ábrázoló” könyvvel nem tudják megtenni.

– A szépirodalom esetében különösen problematikus, hogy a könyvek legalább fele a rendkívül általánosan fogalmazó jogszabály tiltó rendelkezései alá esik, mert vagy „öncélúan ábrázolja a szexualitást”, vagy kisebb részben „megjeleníti a homoszexualitást”. Ismeretterjesztő könyvek esetében nem ekkora az arány, de ugyancsak jelentős – mondja a marketingvezető.

Állítása szerint mindössze egy szóbeli kormányszóvivői nyilatkozatból tudják, hogy a jogszabály iskolai szöveggyűjteményekre nem vonatkozik, de nincs hivatalosan leírva, mit kell tenni a könyvesboltokban a középiskolai tankönyvekben is szereplő érintett művekkel. Példaként Szapphót, Homéroszt, Shakespeare-t és Thomas Mann műveit említi.

Ismét a jogászhoz fordultunk. Lomnici Zoltán ezúttal is a jogalkotó céljának figyelembevételét hangsúlyozza, külön kiemelve a törvényben megfogalmazott „öncélú”, valamint a „népszerűsítés” fogalmakat.

– A jogalkotónak a jogszabály megalkotásával nem az volt a célja, hogy a klasszikus irodalmi művek iskolai oktatását ellehetetlenítse, hanem hogy intézményvédelmi kötelezettsége következtében olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat hozzon létre, amelyek garantálják a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását.

A gyermekek védelme

Felmerült továbbá, ahogy arra Gál Katalin, az MKKE elnöke a Józsefváros Újságnak adott nyilatkozatában is utal, hogy a rendelet pontatlanul fogalmaz a templomtól, gyermekintézménytől való 200 méternél kisebb távolságról, ugyanis az jelenleg minden, gyerekeknek és felnőtteknek szóló könyvre egyaránt vonatkozik.

Lomnici Zoltán szerint való igaz, hogy a határozat említett kettes bekezdése nem tartalmaz speciális rendelkezést a gyermekeknek és felnőtteknek szóló termékekre, így tehát okkal lehet arra következtetni, hogy a bekezdésben foglaltak minden műre vonatkoznak. Itt kap azonban szerepet a teleologikus értelmezés, amely feltételezi, hogy a norma célja értelmes és igazságos, mindemellett pedig a rendelet további (1, 3) bekezdései már kifejezetten gyermekeknek szóló termékeket említenek.

– Ha az alkotmányos alapelvek és alapjogok fényében nézzük, a végrehajtási rendelet célja, hogy biztosítsa Magyarország Alaptörvénye XVI. cikke (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, illetve Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

A szakember szerint a jogszabályt céljának és a mögötte meghúzódó etikai értéknek megfelelően értelmezve nyilvánvaló, hogy a megfogalmazott tilalmak a 18 éven aluliak védelmét szolgálják, és nem a kiforrott kritikai gondolkodásmódú felnőtteket próbálják megóvni bizonyos szélsőséges ideológiáktól. Mindezeken túl bár nem jogforrás, a kormány tájékoztatási célú weboldalán, a kormany.hu-n egyértelműen le van írva, hogy az idézett korlátozás a gyermekeknek szóló termékekre vonatkozik.

A Demokrata tapasztalatai szerint egyes könyvkiadók és könyvterjesztők bár tökéletesen tisztában vannak a törvény lényegével és pontosan értik, miért nem vonatkozik mindez a klasszikus szépirodalmi és képzőművészeti alkotásokra, az LMBTQ-lobbi nyomásának engedelmeskedve igyekeztek egy kis művihart kavarni. Hátha összejön valami…