Noszvaj, a klímabarát falu
Klímabarát Díjjal jutalmazta a Heves Megyei Közgyűlés az ország egyik legtisztább levegőjű települését. A faluban az óvodai foglalkozásoktól az exkluzív pihenést kínáló buboréksátrakon át az ínyenc helyi piacig és a fakivágási tilalomig mindent áthat a környezettudatos szemlélet. A Demokrata Noszvajon járt.
Noszvaj, a mintegy kétezer fős kisközség Egertől tíz kilométerre, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a Vár-hegy lábánál, a Kánya-patak erdőkkel és tavakkal koszorúzott völgyében helyezkedik el. A falun áthúzódó vízfolyás mentén tornácos, riolittufával és különleges fafaragásokkal díszített százéves házak sorakoznak. A kristálytiszta levegőt szinte harapni lehet. A tavasz végi hangulatot tovább fokozza a házfalakra felkúszó lilaakáccserjék bódító illata.
A falu különleges atmoszféráját a település vezetése helyi civil szervezetekkel, idegenforgalmi szakemberekkel, szállásadókkal, vendéglátósokkal és pedagógusokkal karöltve továbbra is szeretné megőrizni az itt élők, az ideérkezők és az utókor számára. Mint mondják, a tudatos klímabarát szemlélet sok apró részletből, mozaikszerűen épül fel.
Cseperedő klímabarátok
Gyümölcsszüret, zöldségek betakarítása, szemétszedés, lekvárfőzés, madáretető készítése, éjszakai denevérles, virágok ápolása, kukoricatörés és csuhéfonás. Néhány azok közül a tevékenységek közül, amelyeken keresztül a noszvaji Cseperedő Óvoda csöppségei még inkább megismerhetik az őket körülvevő világot.
Érkezésünkkor éppen a méhek világnapjáról tanulnak, miközben újrahasznosítható alapanyagokból, köztük festett tojástartókból készítenek kerti díszeket.
– A méhecskék beporozzák a virágot, így készül a finom méz – válaszolják szinte kórusban a feltett kérdésre.
Egy másik csoport tagjai maguk alkotta társasjátékkal játszanak. A lépegető figurákat PET-palackok kupakjaiból fabrikálták.
Az intézményben lépten-nyomon tetten érhető az a környezettudatos szemlélet, ami a nevelési programba is beépült.
– Kicsi dió, Csengő barack, Szóló szőlő, Mosolygó alma – sorolja a gyümölcsök inspirálta csoportneveket Szalókiné Sike Krisztina óvodavezető. – Az utóbbi években a hazai, ezen belül a helyi óvodapedagógiai életben is különös figyelmet kap a külső világ aktív megismerése, az egészség- és környezetvédelem, valamint a helyi hagyományok átörökítése. Minden ismeretet valamilyen életkoruknak megfelelő tevékenységen keresztül próbálunk meg átadni a gyerekeknek. Egész évre kiterjedő tematikus projektheteket szervezünk. A Dió héten például közösen verjük le a kertünkben található diót, amiből aztán süteményt készítünk. De volt már olyan is, hogy törött szárnyú madarat ápoltunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek útmutatása alapján. A természetközeli tevékenységeket meséken, verseken keresztül és kézműves-foglalkozások során dolgozzuk fel.
Szalókiné Sike Krisztina szerint az egyik legnagyobb erősségük, hogy erdők és szántóföldek közelségében élnek, ahol a gyerekekkel együtt sokat sétálnak és kirándulnak, és miközben feltérképezik a természetet, megismerik a helyi szokásokat is.
Fő érték a madárcsicsergés
Noszvaj üdülőövezetében, Síkfőkúton több mint száz különböző kategóriájú szálláshely várja a pihenni vágyókat.
A különleges atmoszférájú Nomád Hotel & Glamping három évtizeddel ezelőtt családi vállalkozásként jött létre. A Balogh család generációról generációra öröklődő cége a Stílusos Vidéki Éttermiség (Svét) csoport tagja, amely olyan tradíciókra épülő, mégis innovatív szálláshelyeket és éttermeket fog össze, amelyek kisebb családi vállalkozásból nőtték ki magukat.
– Édesanyám volt a tizenhatodik olyan vállalkozó Magyarországon, aki a 80-as években magánpanziós engedélyt kapott – meséli Balogh Barbara tulajdonos. – Abban az időszakban, amikor hazánkban gombamód kezdtek elszaporodni a tömegturizmust célzó épített attrakciók, csúszda- és kalandparkok, a Noszvaji Idegenforgalomért Közhasznú Egyesület tagjai nagyon tudatosan figyeltek arra, hogy megőrizzék a helyieknek és az ideérkezőknek a falu legfőbb vonzerejét: a különleges klímát és a tiszta levegőt. Számunkra a legnagyobb érték a madárcsicsergés, a csend, az erdők és tavak nyújtotta meghitt nyugalom. Síkfőkút már a 70-es, 80-as években is kedvelt célpontja volt a légúti megbetegedésben szenvedőknek, akik szívesen vásároltak maguknak hétvégi telket a különleges természeti adottságokkal megáldott településen.
A szakember hangsúlyozza, hogy az úgynevezett „lassú turizmus” lényege az érintetlen környezet megőrzésére épülő, magas színvonalú turisztikai kínálat, amelynek jelentősége a jövőben egyre inkább felértékelődik.
– Szándékosan ellenállunk az overtourism-jelenségnek, amikor az adott térséget annyira elözönlik a turisták, hogy az már rontja a helyi lakosok életminőségét, illetve veszélyezteti a természet értékeit. Noszvajon nincsenek hatalmas szállodák, a fejlesztések, a programok szervezése egyaránt az ökoszisztéma megőrzését szolgálja. Nálunk az építkezések alapozásánál például egyre elterjedtebbek a hagyományos betonozást kiváltó, környezetkímélő talajcsavaros eljárások. A hulladékot szelektíven kezeljük, újrahasznosítható anyagokat használunk, a szobákat rendszerint mentett bútorokkal rendezzük be, gyűjtjük az esővizet, van komposztálónk és napkollektorunk is. A fenntarthatóság jegyében amennyire lehetséges, igyekszünk harminc kilométeres körzetből származó alapanyagokat feldolgozni, de saját veteményeskertünk is van – sorolja a tulajdonos.
Majd hozzáfűzi, hogy a sajtot, sonkát, kolbászt helyben vásárolják, de a szálloda folyamatosan étlapon tartja például azokat az ételeket is, amelyeknek alapanyaga a helyi besztercei szilvából főzött híres noszvaji lekvár. A vendégek nagyon kedvelik a szilvalekvárban pácolt grillezett tarját vagy éppen a füstölt hússal megbolondított birsalmás bablevest, amelyekhez Egri borvidékről származó italokat szolgálnak fel.
A beszélgetéshez csatlakozik Sike Edit, Noszvaj Község Önkormányzatának vidékfejlesztési referense, és elmeséli, hogy a falu szívében két évvel ezelőtt adták át a Patakparti Piacot a helyi termelők szezonális portékái számára, mivel egyre több noszvaji lakos fedezi fel a zöldség- és gyümölcstermesztésben rejlő lehetőségeket. A piac részeként működő Zsenge Gourmet Bolt és Kávézóban helyi kézműves termékeket, lekvárt, szörpöt, zöldségkrémet, fűszerolajat és bort kínálnak.
Erdei buborékok
Miközben a Nomád Hotel főépületétől ötszáz méterre levő síkfőkúti Alsó-tó fölé emelkedő domboldalra sétálunk, arról beszélgetünk, hogy az innovatív hotelben a hagyományos vintage, illetve angol country stílusú szobák mellett glamping szálláshelyek, azaz luxuskempingek is találhatók. A legexkluzívabbak azok az erdei környezetbe telepített átlátszó buboréksátrak, amelyek privát szférát biztosítanak a vendégeknek, miközben egy ötcsillagos szálloda kényelmét nyújtják.
A természet közelsége Noszvajon szó szerint értendő, hiszen ahogy Balogh Barbara meséli, nem mindennapi élmény az erdő közepén baldachinos ágyban pihenve fürkészni a fák lombkoronáján szaladgáló mókusokat, vagy éppen a csillagos éjszakát kémlelni Európa legnagyobb erdei buborékjaiban.
Amint a tulajdonos fogalmaz, már a szlogenjük is meglepő: „A semmit kínáljuk!” Az ideérkező turisták azonban hamar megtapasztalhatják, hogy a semmi lényegében a mindent jelenti. Azt kérik a vendégektől, hogy tiszteljék az életüket, a környezetüket, a hagyományaikat, viszonzásul részesei lehetnek az ő kis paradicsomuknak, annak a csodának, amit a helyiek féltve őriznek Noszvajon.
A pillanatnyi haszonszerzésnél fontosabb a minőségi élet
– Milyen arányban fogadja el a lakosság a tudatos klímabarát hozzáállást?
– Az itt élők 80 százalékánál lényegében már automatizmussá vált. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a szóban forgó szemléletet nem most, hanem legalább 15 éve kezdtük elterjeszteni.
– Melyek a legfontosabb pillérek?
– A tudatos vízgazdálkodásnak jó százéves hagyományai vannak Noszvajon. A síkfőkúti üdülőövezetben levő felső tavakat az 1920-as években hozta létre a helyi Gallasy család. Ezeknek a közjóléti tavaknak a továbbfejlesztett verziója napjainkban alapvetően a csapadékvíz-elvezető rendszerünk magját képezi. Segítségükkel hatékonyan tudjuk a Vár-hegyről, illetve a Bükk hegység délnyugati oldaláról lezúduló csapadékvizet megfékezni, és szabályozni a Kánya-patakon keresztül.
– Mivel erősítik még a helyi klímavédelmet?
– Noszvaj hazánk kevés számú túlerdősödött települései közé tartozik. Ezt a különleges kincset a jövőben is szeretnénk megőrizni, hiszen amellett, hogy a zárt lombkoronaszint megtartásával hűsíteni tudjuk a klímánkat, erősíthetjük az erdők vízmegtartó képességét is. A zöld szigetek fenntartása és kiterjesztése létfontosságú az egyre fokozódó szárazság ellentételezése érdekében. Síkfőkúton önkormányzati rendelettel szabályozzuk az erdők és élőviláguk védelmét. A fák kivágását tiltjuk, a közterületről engedéllyel kivágott fák helyett pedig kettőt kell ültetni.
– Meddig tudják megőrizni a falusias jelleget?
– Noszvaj nagyon felkapott település lett a pandémia kitörése óta, az ingatlanárak megháromszorozódtak. A kistelepülésekre jellemző, egymást támogató életvitelünkhöz a jövőben is ragaszkodunk, ezért nem szándékozunk új közművesített telkeket kijelölni.
– Az esetleges bevételkiesés ellenére sem?
– A Maslow-piramisnak nem a legalján helyezkedünk el. Nekünk a minőségi élet sokkal többet ér, mint a pillanatnyi haszonszerzés. Ezt a szemléletet azzal is támogatjuk, hogy növeljük az emberek életterét. A helyi építési szabályzatban az utoljára kijelölt telekterületeknél az eddigi hétszáz négyzetméterről legalább ezerre emeljük a beépíthető telkek minimális méretét. Modernizáltuk a szelektív hulladékkezelést, törekszünk az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésére. Több olyan épületünk is van, amely már részben napelemmel látja el saját szükségletét. Évente több szemétgyűjtést is szervezünk, és a közterületekre szárazságtűrő növényeket ültetünk, csak hogy néhány példát említsek. Igyekszünk élhetőbbé tenni a falut nemcsak a magunk, hanem a gyermekeink számára is.
