A miniszterelnök úgy vélte: az évek alatt kialakult világrend jelenleg „kártyavárként omlik össze”, új, eddig nem látott méretű fenyegetések keletkeznek. A koronavírus (Covid-19) világjárványa „csak előjátéka volt a hatalmas, az egész világrendet elérő földrengésszerű változásoknak”, új körülmények keletkeztek egyfelől a demográfiai és technológiai átalakulások, a gazdasági válság, másfelől a világjárvány, majd az ukrajnai háború okozta feszültségek nyomán – fejtette ki Morawiecki.

Hirdetés

Az ukrajnai háború kapcsán úgy látta: Ukrajna és a szövetségesei „jogosultak arra, hogy erkölcsi értelemben győztesnek érezzék magukat”. Az erkölcsi győzelem viszont manapság „határozottan túl kevés, különösen akkor, ha olyan ellenféllel állunk szemben, aki semmiféle erkölcsi elvet sem tart szem előtt” – tette hozzá.

Oroszországot Morawiecki „sebzett medvének” nevezte. Aláhúzta: az Oroszországi Föderáció hatalmas tartalékokkal rendelkezik, és ezeknek eddig csak egy részét mozgósította. Elhamarkodottnak mondta, hogy áprilisban, illetve május elején sokan azt gondolták: Moszkva elveszítette az ukrajnai háborút.

A Kreml mai politikája „az orosz birodalom újjáépítését” célozza, ennek alapja pedig „két kegyetlen hagyomány”, mégpedig a cári Oroszország és a Szovjetunió hagyománya – jelentette ki Morawiecki, aki szerint Moszkva cselekvésében „a gyarmatosítás nagyon taszító arca”, a szomszédos országok meghódítását célzó törekvés észlelhető.

Korábban írtuk

Mindezek fényében az ukrajnai konfliktus a civilizációk információs háborúval is járó összeütközésének minősíthető a lengyel kormányfő szerint.

A konfliktus következményei közül a Morawiecki az inflációs nyomást, az energiahordozók árainak emelkedését emelte ki, és felelőssé tette Vlagyimir Putyin orosz elnököt a globálisan fenyegető éhínségért, amelyet összefüggésbe hozott a fekete-tengeri kikötők orosz blokádjával, a gabonaégetéssel és a termőföldek aláaknázásával.

Az egész világ nagyobb biztonsága érdekében „reményt kell adni Ukrajnának” – hangsúlyozta Morawiecki, hozzátéve: Lengyelország ezért Kijev „fő nagykövete” az európai uniós színtéren.

Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna megvédi szuverenitását, a „születő új Ukrajna”, valamint a térségbeli országok pedig képesek lesznek „egy biztonságos regionális geostratégiai teret kialakítani, melyre a közös érdekek nagyon magas fokú együttes hatása” lesz jellemző. Morawiecki ebben a vonatkozásban a Három Tenger Kezdeményezés, illetve az ehhez földrajzi értelemben hasonló, a második világháború előtti lengyel koncepció, a Tengerköz koncepciójára utalt, a potenciális partnerek közé sorolva a „remélhetőleg egyszer majd szabad” Fehéroroszországot és Ukrajnát is.

Ezen a koncepción „érdemes dolgozni, ezt látom és hiszem a pozitív forgatókönyvnek” – fogalmazott a lengyel miniszterelnök.

A nagyköveti találkozón tiszteletbeli vendégként részt vesz Edgars Rinkevics lett külügyminiszter. A megnyitón Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a „mindenfajta imperializmussal szembeni ellenállást”, a nemzetközi jog betartását és a demokratikus kapcsolatok ápolását nevezte a lengyel külpolitika három pillérének. Kijelentette: a jelenlegi biztonsági válság világosan megmutatta, hogy az Egyesült Államok nélkül Európa nem tudja megvédeni magát.