Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hirdetés

Domokos László a büdzsé szerdán kezdődő parlamenti vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.

Az ÁSZ elnöke a GDP-arányos államadósság 2,3 százalékos csökkenése mellett is fontosnak tartotta a hazai finanszírozás részarányának növelését, ezért a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátására tett javaslatot.

Szólt arról is, hogy a jelenlegi bizonytalan világpolitika és világgazdasági helyzetben a jól irányított állam működéséhez hozzátartozik a leginkább járható út kijelölése, amire a legalkalmasabb eszköz a jövő évi költségvetési törvény minél előbbi elfogadása.

Az ÁSZ elnöke szerint a jövő évre is ésszerűtlen lenne gazdasági válságra készülni, hiszen a világjárvány okozta válságból is gyorsan kilábalt az ország. Bár csökkenő gazdasági növekedésre kell számítani, az várhatóan így is 4 százalék felett alakulhat.

Korábban írtuk

„Ez nem a kincstári optimizmus, hanem annak a számbavétele, hogy magas beruházási ráta 2019 után is fennmaradt, az akkor létrejött beruházások pedig most fordulnak termőre” – magyarázta, és bíztatónak nevezte, hogy a vállalkozások beruházási aktivitása idén sem tört meg.

A hazai és nemzetközi szervezetek prognózisa szerint Magyarországon 2023-ban 2,6 és 5 százalékos lehet GDP-növekedés, a büdzsé ezzel összhangban tervez 4,1 százalékos bővülést – mondta.

Helyesnek ítélte, hogy a gazdasági prognózis nem számol az orosz-ukrán háború eszkalációjával, az ugyanis egy egészen más büdzsét igényelne. Ennek elkészítésére ugyanakkor háborús veszélyhelyzetben a kormánynak egyébként felhatalmazása van.

Szerinte a honvédelmi alap létrehozása és a honvédelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékára emelése jól szolgálja az ország biztonságának erősítését.

A javaslat a külső kockázatokat tartalékok létrehozásával kezeli – mutatott rá -, amelyek elégségesek a jelenlegi számszerűsíthető kockázatok kezeléséhez. A törvényjavaslat nem tartalmaz tartalék előirányzatokat arra az esetre, ha a makrogazdasági folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek lesznek, ugyanakkor az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos előirányzott csökkentése implicit tartalékot jelent.

Az ÁSZ szerint a problémák megoldása nem a gazdasági visszafogástól várható, hanem attól, hogy felgyorsulnak az energiahatékonysági, ellátásbiztonsági fejlesztések, ezek pedig hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

Beszámolt arról is, hogy a hazai fejlesztési költségvetés növekedésének visszafogása nemcsak a költségvetési egyensúlyt javítja, hanem a beruházási kereslet túlfűtöttségének és magas import igényének mérséklésével hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Mindez a külkereskedelmi mérleg javítását is segíti – mondta.

A beruházások halasztása szerinte még költségcsökkenéssel is járhat, hiszen azok előkészítettebbek lesznek – mondta az elnök.

Ismertetése szerint az uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évben ehhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő, ugyanakkor a források megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához. Az államadósság finanszírozása viszont ezzel együtt megdrágult, amit a megelőlegezés vállalásánál is figyelembe kell venni – tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy még idén megszületik a megállapodás azok kifizetéséről. E nélkül ugyanis egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség – értékelt.

Szerinte a rezsivédelmi alap a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze, de azért is hasznos, mert növeli a lakosság vásárlóerejét, így a gazdasági növekedése is hatással van. Ugyanakkor az energiaárak várható növekedése a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé – tette hozzá.

Az államadósságról kifejtette: az a 2,3 százalékpontos GDP-arányos csökkenése mellett is összegszerűen 4000 milliárd forinttal fog növekedni, ez pedig szükségessé tesz a hazai finanszírozás arányának növelését. A kamatkiadások a tavalyi évhez képest mintegy másfélszeresére nőnek, ezért fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába – hangsúlyozta.

Célszerűnek nevezte az állampapír kínálatának szélesítését, zöld kötvények kibocsátását.

Rámutatott arra is, hogy a kamatkiadások jövőre várhatóan meghaladják a GDP 3 százalékát.

Holman Magdolna, a számvevőszék alelnöke arról számolt be, hogy a bevételi előirányzatok csaknem 96 százaléka megalapozott, és mindössze 0,1 százaléka, vagyis 27,8 milliárdnyi bevétel megalapozatlan, a többi részben megalapozott. A legfontosabb bevételi források, vagyis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek megalapozottak.

A kiadások 95,1 százalékánál mondható el, hogy megalapozottak, vagyis várhatóan nem lépik át az adott keretet – tette hozzá.