Hirdetés

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe, ráadásul Magyarország kelet és dél felől kettős nyomás alatt áll, ebben a helyzetben pedig „a legutolsó, ami kellene még nekünk, az egy újabb biztonsági kihívás”.

„Ezért arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy ne feledkezzen el a Nyugat-Balkánról ezen helyzetben sem, hiszen ez súlyos hiba volna, amelynek súlyos biztonsági kockázatok lennének a következményei” – mondta.

Leszögezte: az egész Európai Unió számára kritikus fontosságú a térség stabilitása, aminek egyik kulcsa Bosznia-Hercegovina békéje és nyugalma, így épp ideje lenne felgyorsítani a régió integrációját. „A 24. órában vagyunk, sőt azon is túl egy kicsivel” – fogalmazott.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország számára a földrajzi közelség miatt különösen lényeges Bosznia-Hercegovina stabilitása, ezért a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely ezt erősíti, és ellenez minden olyan elképzelést, amely tovább destabilizálná az országot és vele együtt a térséget.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta: fontos a kölcsönös tiszteletre alapuló folyamatos párbeszéd a nemzetközi közösség és a nyugat-balkáni vezetők között.

„Nem gondoljuk, hogy a fenyegetőzés, a belügyekbe való beavatkozás vagy a szankciós politikák sikerre vinnének. Legalábbis az empirikus tapasztalás azt mutatja, hogy a Nyugat-Balkánon ezekkel a politikai eszközökkel nem lehet sikert elérni” – jelentette ki.

A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország támogatása tettekben is megnyilvánul, hazánk például minden eszközzel segíti az integrációs törekvéseket. Emellett a kormány támogatja, hogy meghosszabbítsák az EU béketámogató misszióját, amelyben 134 magyar katona is szolgál.

Emlékeztetett, hogy Magyarország 35 millió eurós vállalkozásfejlesztési programot indít a Boszniai Szerb Köztársaságban, mivel a gazdaság fejlődése hozzájárul a béke megerősítéséhez.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal szembeni „ellenséges megnyilvánulások” hátterében az áll, hogy az illetékes próbálja felgyorsítani az integrációs folyamatot, az ezt ellenzők pedig „mindenfajta galád módon próbálják a törekvéseit hátráltatni”.

A globális társaságiadó-minimum bevezetésének elutasításával kapcsolatban elmondta, hogy ez nincs összefüggésben más ügyekkel, például a visszatartott közösségi forrásokkal. „Mi nem szoktunk össze nem illő kérdéseket összekeverni” – emelte ki.

Szijjártó Pétert megkérdezték az Európai Néppártot (EPP) vezető Manfred Weber nyilatkozatáról is, amelynek alapján igazságosan kellene elosztani az EU-ba érkező földgázt. Leszögezte: „a magyar gáztárolók magyar tulajdonban maradnak, a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt és magyar gáztárolókban lévő gázt Magyarországon fogjuk felhasználni. Weber javaslata némiképpen a kommunizmusra emlékeztet minket” – tette hozzá.