Takarékoskodnunk kell!

A Demokrata július 20-i számában megjelent cikk.

A kabinet hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el. A rendkívüli intézkedésekkel azt akarják elérni, hogy az országnak legyen elég energiája télen is, a rezsicsökkentést pedig tartani lehessen a továbbiakban is.

A lépések között szerepel többek között a hazai gázkitermelés fokozása, újabb gázkészletek beszerzése, illetve kiviteli tilalom az energiahordozókra és a tűzifára. Érthető okokból az utolsó pont keltette a lakosság körében a legnagyobb visszhangot, amely szerint a csökkentett gáz- és áramár augusztustól csak az átlagfogyasztás mértékéig marad érvényben. Aki ennél több energiát használ el, annak a többletért már a magasabb, piaci áron kell fizetnie.

Nem véletlenül ért villámcsapásként mindenkit a változás. Noha hosszú ideje tombol a káosz az európai energiapolitikában, a magyar kormány egészen mostanáig a mostoha körülmények dacára is kitartott a rezsicsökkentés eredeti, korlátozás nélküli formája mellett. Ám mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozta a múlt heti kormányinfón: most Magyarországon is eljött az a pillanat, hogy a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdessen.

De miért volt erre szükség, amikor az orosz gáz folyamatosan és a legstabilabb útvonalon, déli irányból érkezik hozzánk?

Új szelek fújnak

Alaposan megváltozott a helyzet az Európai Unió energiapiacán, még az egy hónappal ezelőttihez képest is, mondja a Demokratának a Századvég energetikai üzletágvezetője.

– Tavaly ősszel kezdődött Európában az energiaválság, amikor az árak jelentősen megemelkedtek, ezt tovább súlyosbította a háború. Egy hónapja viszont az oroszok megtették az első keményebb válaszlépést azzal, hogy korlátozták az Északi Áramlat 1-en keresztül érkező szállításokat Németország irányába. Ez a vezeték rendkívül fontos útvonal az EU szempontjából, az unióba érkező gáz több mint egyharmada ezen jött az előző évben – fejti ki Hortay Olivér, hozzátéve, a korlátozás jelentős ellátási problémákat fog okozni.

Míg nem olyan régen még az volt a kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, most az, hogy lesz-e egyáltalán. Emiatt versenyfutás kezdődött az államok között, ki tud több gázt beszerezni, hogy a lehető legmagasabb szintre töltse fel a tárolóit.

Most még jól állunk

Magyarország helyzete viszonylag kedvező sok tagállaméhoz képest, ami Hortay Olivér szerint annak köszönhető, hogy hazánk jelentős gáztároló kapacitással rendelkezik, a fogyasztás arányában a második helyen állunk Európában.

– Ez lehetőséget ad arra, hogy jelentős tartalékokat halmozzunk föl, jelenleg az éves fogyasztásunk 25,5 százaléka már be van tárolva, ehhez képest az EU-átlag 16,1 százalék. Fontos feladat, hogy a szűkülő beszerzési források mellett a belföldi igényeink csaknem felére fel legyen tornászva a feltöltöttség – mutat rá a szakértő.

Ennek csaknem felét fedezi a tavaly nyáron Oroszországgal megkötött hosszú távú gázvásárlási szerződés, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen típusú szerződések a legbiztonságosabbak, ráadásul a gázt a Török Áramlat hozza Magyarországra, míg az Északi Áramlat áll, a Jamal áll, az ukrán vezeték pedig finoman szólva is kockázatos.

Ám hiába van most Magyarország jó helyzetben, semmi sem garantálja, hogy ez egy hónap múlva is így lesz.

– Ebben a pillanatban semmi sem zárható ki. Az Északi Áramlat 1 kapcsán egyre több nyugati politikus véli úgy, hogy a tervezett karbantartást követően nem indul újra a szállítás. Szerintem kevés annak az esélye, hogy a teljes orosz import leálljon a jövőben, viszont háború van, napról napra nem várt események adódnak – mutat rá Hortay Olivér.

Ezért a mostani súlyos helyzet többlet-erőfeszítéseket igényel, a kormány intézkedéscsomagja a nemzetközi irányvonalhoz illeszkedő módon törekszik arra, hogy Magyarország ellátása minden körülmények között biztosítva legyen.

Csak legyen

A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert újabb gázkészletek beszerzésére. Erről jelenleg annyit lehet tudni, hogy a hosszú távú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi pluszföldgáz megvásárlása a cél. Ennek érdekében keleti és nyugati forrásokkal is egyeztet a kormány. Emellett másfélről kétmilliárd köbméterre növelik a hazai gázkitermelést, hiszen bár a gázzal kapcsolatos hírek többnyire az importtal foglalkoznak, Magyarországon is jelentős szénhidrogénvagyon rejtőzik a föld alatt, aminek a zöme földgáz. Már a hazánk által az Európai Tanácsnak beadott 2020-as nemzeti energia- és klímatervben is megjelent célként, hogy 2030-ban akár 2,4 milliárd köbméterre is fel lehet futtatni a magyarországi hagyományos gázkitermelést. De már a mostani növeléssel is el lehetne érni, hogy az ország éves földgázigényének egyötöde hazai forrásból legyen fedezve.

A kormány arról is döntött, hogy más európai országokhoz hasonlóan rövid távon elengedi a klímacélokat, és az energiabiztonságot helyezi előtérbe. Ezért az év végéig jelentősen fokozza a hazai lignitkitermelést, a Mátrai Erőmű blokkjait pedig a lehető leggyorsabban újraindítják. Szintén döntöttek Paks I. üzemidejének a meghosszabbításáról; az atomerőmű önmagában is képes a szigorúan vett lakossági fogyasztást megtermelni.