Hőhullámok korszaka

– Nemrég lettünk túl a június végén kezdődött másfél hetes hőhullámon, a napokban pedig kezdődik az újabb. Évtizedekkel ezelőtt miért nem volt ennyire gyötrelmes a nyár?

– Hőhullámok már a XX. század elején is voltak, a leglényegesebb különbség, hogy az utóbbi években gyakrabban jelentkeznek és hosszabb ideig tartanak.

– Ez egyértelműen a globális klímaváltozás következménye?

– Kétségkívül. A tudományos előrejelzések szerint a század végére a nyári időszak 90 napjából akár 45 is lehet majd hőhullámokkal terhelt.

– A Pennsylvaniai Állami Egyetem friss kutatásának eredménye, hogy sokkal kevésbé bírjuk a párás hőséget, mint ahogy a szakemberek eddig gondolták. A kutatók szerint 35 helyett csak 31 fokig viseljük el komoly rosszullét nélkül a nedves hőmérsékletet. Mi, magyarok veszélyben vagyunk?

– A Nemzeti Népegészségügyi Központban több mint húsz éve foglalkozunk a hőmérséklet egészségkárosító hatásainak kutatásával. Az 1970 és 2000 közötti harmincéves adatsor tanulmányozása során az derült ki, hogy a páratartalom és a halálozás összefüggése a Kárpát-medencében nem meghatározó. Részt vettünk olyan nemzetközi elemzésben is, amely három város: London, Barcelona és Budapest lakosai körében vizsgálta a meteorológiai paraméterek és az egészséghatás kapcsolatát. A kutatás során körvonalazódott, hogy a tengerparti településeken a halálozásnak valóban erős kockázati tényezője a magas páratartalom, ami fokozza a hőérzetet. Ám a kontinentális éghajlatú Magyarországra az esetek döntő többségében délről, Afrika felől érkeznek a hőhullámokat okozó légtömegek, amelyek relatív páratartalma alacsony.

– Vagyis megdőlni látszik az a sztereotípia, amely szerint a Föld leg­gyilkosabb éghajlata az afrikai kontinensen van?

– Igen, gondoljunk csak arra, hogy a száraz levegőjű Szaharában akár 50 Celsius-fokban is haladnak a karavánok…

– Az erősödő ibolyántúli sugárzás azonban minket is sújt. Mit kell tudni az ultraviola sugárzásról, amelyet hullámhossz alapján UV-A, UV-B és UV-C tartományra osztunk?

– A legrövidebb hullámhosszú tartomány az UV-C sugárzás. Jellemzője, hogy a sztratoszféra ózonrétege majdnem 100 százalékban elnyeli, így védve a földi életet. Mivel az UV-C sugárzás egyértelműen rákkeltő hatású, nagyon fontos, hogy az ózonréteg sértetlen maradjon, amit a káros gázok kibocsátásának csökkentésével érhetünk el. Ezt a célt szolgálta az 1989-től hatályba lépő montreali jegyzőkönyv, az ENSZ Környezetvédelmi Programja által gondozott nemzetközi egyezmény, amely az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok kibocsátásának korlátozására jött létre. Ezek és az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987-re sikerült bizonyítani.

– Mit értünk az ózonréteg károsodásán? Fizikai értelemben véve is lyuk keletkezik rajta?

– Amikor a sztratoszféra ózonkoncentrációjának változását említjük, helyesebb az ózonréteg elvékonyodásáról beszélni. A 90-es és a 2000-es években elsősorban a déli féltekén, Ausztrália és Új-Zéland fölött észlelték azt az átlagnál erősebb elvékonyodást, amelyre az „ózonlyuk” kifejezést használták. Ugyanakkor rövid időszakokra az északi félteke fölött is tapasztalnak a kutatók elvékonyodást, aminek során úgynevezett miniózonlyukak keletkeznek. A jelenség nem egyenletesen alakul ki.

– Ebből a szempontból mi szerencsés helyzetben vagyunk?

– Igen, de nemcsak mi, magyarok, hanem általában az északi félgömbön élők, hiszen itt nem olyan mértékű az ózonréteg károsodása, mint például az Egyenlítő közelében.

– Milyen állapotban van most az ózonréteg?

– Arra számítottunk, hogy a klímavédelmi intézkedéseknek köszönhetően 2020-ra regenerálódni fog, de a javulás mértéke nem olyan ütemű, mint ahogyan vártuk. Mindenesetre folyamatosan gyógyul, a jelenlegi feltételezések szerint a XX. századi állapotot 2050 körül érhetjük el. A tudósok úgy vélik, hogy a globális klímaváltozás, illetve az üvegházhatású gázok koncentrációja egyaránt lassítja a folyamatot.

– Az UV sugárzás következő tartománya kevésbé veszélyes?

– A közepes hullámhosszú komponens, az UV-B a bőr felső, hámrétegébe jut el, előidézve a festékképződést, végső soron a barnulást. Az UV-B sugárzás legfontosabb pozitív hatása, hogy hozzájárul a D-vitamin-képződéshez, ami többek között az immunrendszerünket is erősíti. Ráadásul a D-vitamin csökkenti egyes daganattípusok esetében a halálozást. Ilyen a mell-, a prosztatarák és a vastagbéldaganat. A D-vitamin jótékony hatásai miatt októbertől márciusig minden korosztály számára javasolt pótlása tabletta, csepp vagy kapszulás készítmények formájában. Nyáron pedig naponta tíz percet ajánlatos a napon tölteni, hogy megfelelő mennyiségű sugárzás érje a bőrünket a D-vitamin képződéséhez. Nem kell azonban feltétlenül a tűző napon tartózkodni, a szórt fény, illetve a félárnyékos hely is megfelelő.

– Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) folyamatosan, napra lebontva közzéteszi az UV-indexet. A július eleji hőhullám után ez hetes erősségű volt. Mikor kezdjünk el aggódni?

– Az NNK és az OMSZ munkatársai közösen dolgoztak ki egy UV-vészjelzési rendszert, amelyben az extrém sugárzás alsó határa, vagyis a riasztási küszöb értéke 7,5 UV-index, efölött már fokozottan be kell tartani a bőrtípusra vonatkozó ajánlásokat.

– Hogyan védekezzünk a strandon?

– Csökkentsük a tűző napon töltött órák számát, használjunk minimum 15-ös faktorszámú krémet, naptejet, amely UV fény visszaverő réteget képez a testfelületen. Fürdőzés után minden esetben újra kenjük be magunkat, hogy pótoljuk a vízben leoldódó fényvédő szereket. A fejünkre tegyünk széles karimájú kalapot, használjunk nagy lencsés napszemüveget.

– Miért veszélyes a leégés?

– Minél többször ég le a bőrünk 18 éves korunk előtt, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezetünk emlékezni fog a daganatkeltő hatásra, és későbbi életünk során bármikor kialakulhat melanóma, illetve más típusú bőrdaganatok.

– Örökzöld téma, hogy menjünk vagy ne menjünk szoláriumba…

– A szolárium használata a közvélekedéstől eltérően nem termel D-vitamint, és nem teszi edzettebbé a bőrünket a leégéssel szemben. Az így szerzett barnaság eltér a természetestől, és kiszárítja, öregíti a bőrt. Ugyanakkora folyamat során nagy mennyiségű UV-A sugár ér bennünket. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a melanómáért éppen az UV-A sugár felelős. Számos uniós országban ezért tiltják is a 18 éven aluliaknak a szolárium használatát.

– Miért veszélyes ez a harmadik szegmens, az UV-A sugárzás?

– A leghosszabb hullámhosszú komponens az UV-A, amely már a bőr legmélyebb rétegeibe is eljut, károsítva az irha rostjait. A hosszú hullámú UV sugárzás bőröregedést, ráncosodást és rákos daganatokat okozhat.

– Hogyan változott hazánkban az UV sugárzás mértéke az elmúlt évtizedekben?

– 1994 és 2018 között mintegy tíz százalékkal növekedett. A legmagasabb értékeket a vízpartok közelében és a Kékestetőn mérte az OMSZ, hiszen minél magasabban vagyunk a tengerszint fölött, annál intenzívebb a napsugárzás.

– Vannak-e egyéb rizikótényezők a bőrdaganatok kialakulása szempontjából?

– A legtöbb melanómamegbetegedés a megyeszékhelyekhez kötődik, olyan településekhez, ahol strand vagy természetes víz található. Érdekes adat, hogy a főváros budai részén például sokkal magasabb a betegség gyakorisága, mint a pesti kerületekben. Feltételezéseink szerint ennek egyrészt a szoláriumhasználat az oka, másrészt a nyaralási szokások. A jobb anyagi körülmények között élőknek ugyanis télen is lehetőségük van a trópusi övezetbe utazni, ezeken a területeken pedig az UV-index sokszor 10 feletti, ahol az Európából érkező, jellemzően fehér bőrű emberek hamarabb leégnek. Szintén a rizikócsoportba tartoznak azok a férfiak, akik a mezőgazdasági szektorban, valamint az építőiparban dolgoznak.

– Hogyan állunk az uniós országokhoz viszonyítva?

– A betegségek és halálozások aránya a skandináv országokban a legmagasabb, valószínűleg szintén az említett nyaralási szokások miatt. De tény az is, hogy 2020-ban a melanóma gyakorisága Észak-Európában százezer főre vetítve 18, Nyugat-Európában 19, Dél-Európában 9, Kelet-Közép-Európában pedig 5,6 volt. Vagyis Európában miénk a legjobb mutató.

– És önmagunkhoz viszonyítva?

– Az elmúlt húsz évben a festékes bőrdaganat előfordulása majdhogynem megduplázódott, de emelkedett a nem mela­nóma típusú tumorok száma is. Európai tendenciáról beszélünk.

– Mit tehetünk erősödő UV sugárzás mellett?

– Mivel kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a szaporodó hőhullámokhoz, egyénenként is komolyan kell vennünk az ellenük való védekezést. Pázsit helyett a pannon flórához tartozó hőségtűrő lombos fák ültetésével, a növények házfalra futtatásával, kora reggeli és esti kertművelést szorgalmazó, szieszta típusú gondolkodással, a nap járását figyelembe vevő életmóddal, természetes alapanyagú ruházattal, lehetőleg alkoholmentes folyadékbevitellel és legalább a hőhullám idején a csülkös bablevest és töltött káposztát felváltó, zöldségekben gazdag mediterrán étrenddel.