Hangsúlyos ágazattá vált az élelmiszeripar
A magyar agrárgazdaság hangsúlyos ágazatának nevezte az élelmiszeripart az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a szlovák és román szakemberekkel tartott pódiumbeszélgetésen csütörtökön Tusnádfürdőn.
Nobilis Márton emlékeztetett, a négyezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac 33 ágazattal rendelkezik, az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett.
A hazai piaci szereplők mintegy ötöde exportál, ezek nagyrészt nagyvállalatok, amelyek a profit nyolcvan százalékát viszik el és az ágazatban dolgozó munkavállalók hetven százalékát foglalkoztatják. Utóbbit kell bővíteni és elérni azt, hogy a minőségi magyar élelmiszerek minél több helyen jelenjenek meg Európában – vélekedett az államtitkár.
Elmondta, az orosz-ukrán háború felhívta a figyelmet az önellátás fontosságára. Magyarország az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást, egyedül a koronavírus-járvány két éve alatt mutatkoztak kisebb aggodalmak, mint amikor a tejiparban a dobozgyártás okozott problémát.
Ez felhívta a figyelmet a kapcsolódó iparágak, mint például a csomagolóipar fejlesztési szükségességére, de alapvetően a Kárpát-medence és benne Magyarország Európa egyik éléskamrájának bizonyult – fogalmazott Nobilis Márton.
Szlovákiában az élelmiszeripar a mezőgazdaság második pillérének tekinthető – közölte Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Emlékeztetett, az ágazat társfinanszírozását a szlovák állam 26,7 százalékban határozta meg az elmúlt tervezési időszakban, ez az adat a jelenlegi ciklusban 37,6 százalékra emelkedett, de ez is mesze elmarad Magyarország nyolcvan százalékos arányától.
Szlovákiában az élelmiszeripart eddig elég mostohán kezelték, és most is csak a közepes nagyságú élelmiszeripari üzemek tudnak pályázni a Vidékfejlesztési Program kiírásaira, a többieknek a gazdasági minisztérium pályázatai állnak csak rendelkezésre – mutatott rá a szakember. Nehézséget jelent továbbá, hogy Csehszlovákia szétválása után Szlovákia területén nagyon kevés élelmiszeripari üzem maradt, az alapanyagokat kiviszik az országból, és feldolgozott termékként érkeznek vissza Szlovákiába.
Nem önellátók az étolaj, a sertéshús és a baromfi tekintetében sem, az utóbbi két ágazatot most a szlovák kormány jobban szeretné támogatni – jelezte Patasi Ilona.
Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, Romániának nagy problémát jelent, hogy szinte minden mezőgazdasági termékből importra szorul, drágán és kevés mezőgazdasági terméket termel. Nem versenyképes a feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak” – értékelt a szakember.
Az ország kilencmillió hektárnyi területre kapott támogatást az Európai Uniótól, ez körülbelül 16 milliárd eurót jelent, ebből tízmilliárd megy el az első pillérre, vidékfejlesztésre pedig 5 milliárd eurót fordítanak a teljes büdzséből.
A szakmai szervezetek az elmúlt években igyekeztek olyan stratégiát felvázolni, amivel a feldolgozóipart szerették volna segíteni, ennek eredménye azonban nem meggyőző – tette hozzá.
Fazekas Miklós megjegyezte, történtek próbálkozások a nagyobb üzemek pályázati lehetőségeinek kibővítésére, de az alapproblémát – vagyis a megfelelő mennyiségű és áru alapanyag hiányát – nem sikerült megoldani.
Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára a területalapú támogatásokról szólva arról beszélt, a magyar kormánynak egy célja volt az új ciklusban az uniós agrártámogatások elosztása során: a magyar gazdák a lehető legnagyobb támogatást kapják.
A brexit és a közös agrárpolitika büdzséjének csökkentése mellett kellett fenntartani, vagy legalábbis megőrizni a korábbi támogatási intenzitást a magyar gazdák számára, ezt sikerült elérni – mondta Cseh Tibor.
