A „bővítési fáradtság” jelei mutatkoznak a Nyugat-Balkánon
Egyre csökken az Európai Unió iránti lelkesedés, és az úgynevezett „bővítési fáradtság” jelei mutatkoznak a nyugat-balkáni országokban uniós integrációjuk vég nélküli halogatása miatt – állapították meg a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésének résztvevői.
Aleksandar Nikoloski észak-macedón parlamenti képviselő, országa Európai Integrációs Tanácsának elnöke felidézte, hogy 22 éve adták be csatlakozási kérelmüket az EU-hoz, és nemzeti büszkeségük, önmeghatározási joguk feladása ellenére sem kezdhették még meg a csatlakozási tárgyalásokat. Hol Görögország, hol Franciaország, hol Bulgária vétózta meg felvételüket, annak ellenére, hogy a görögök követelésének engedve megváltoztatták zászlajukat és az ország nevét. Most már azt követelik tőlük: írják be az alkotmányukba, hogy az országukat a bolgárok alapították, elődeik bolgárok voltak, és a macedón nyelv a bolgár egyik nyelvjárása – panaszolta a képviselő.
Nikolski szerint az Európai Unió teljesíthetetlen követelményeket állított a csatlakozni vágyó országok elé, de bővítési politikájában valójában kettős mércét alkalmaz, és továbbra sem világos, milyen perspektívát szán a Nyugat-Balkánnak.
Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a térség országai különböző felkészültségi szinten vannak, de még az uniós tagsághoz legközelebb került országoknál is minden korábbinál régebb óta tartanak a csatlakozási tárgyalások: Szerbia esetében 100, Montenegró esetében 120 hónapja kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és a 35 csatlakozási fejezetből alig kettőt-hármat sikerült ideiglenesen lezárniuk. Észak-Macedónia és Albánia csak a tagjelölti státusig jutottak el, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig még várnak arra, hogy uniós perspektívát kapjanak.
Bár az Európai Bizottság tavaly Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos kezdeményezésére 30 milliárd eurós gazdaságfejlesztési forrásmobilizálással jelezte elkötelezettségét a Nyugat-Balkán integrációja iránt, a térség országaiban már egyfajta fásultság következett be az integrációval kapcsolatban – mutatott rá Örlős László.
Szakáli István Loránd, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője elmondta: Szerbiában a többség már ellenzi és a megkérdezettek alig harminc százaléka támogatja csak az integrációt egy friss közvélemény-kutatás szerint. Ha a csalódottság és a szakértők által bővítési fáradtságnak nevezett fásultság az egész nyugat-balkáni térséget eltántorítja integrációs szándékaitól, akkor ott hatalmi vákuum keletkezik, és „mások” be fognak nyomulni. A Nyugat-Balkán mindig is a nagyhatalmi érdekütközések zónája volt, a térségben megjelenő orosz, kínai, török, szaúdi érdekek pedig várhatóan instabilitást okoznak – magyarázta az elemző.
Kifejtette: Magyarország következetes támogatója a Nyugat-Balkán uniós integrációjának, mert érdeke a stabilitás, a térség a migrációs útvonalon fekszik, de gazdasági és nemzetpolitikai szempontból is fontos. Nemcsak a Vajdaságban élő, több százezres magyarság miatt jelentős fordulat az, hogy az utóbbi évtizedben látványosan megjavultak a szerb-magyar kapcsolatok, a szerb-magyar történelmi megbékélés követendő példaként is szolgálhat a Balkán egyéb nemzetiségi konfliktusainak rendezésére – mutatott rá a Századvég vezető elemzője.
