A földalatti Demszky Gábor szívügye volt, a korábbi városvezető 1996-ban dolgoztatta ki a terveket, s 1998-ban szerződést is kötött a Horn-kormánnyal a beruházás állami segítséggel történő megindításáról. Ám a Fidesz vezette kormány pénzhiányra hivatkozva kihátrált a beruházásból. Így a főváros csak 2004-ben indította el a metróépítést, ám azt a Gyurcsány-kormány sem támogatta a várt mértékben, így rendkívül lassan haladt.

A 2004-es tervek szerint 2009 végén kellett volna átadni a tíz megállóból álló első szakaszt. Ám a fúrópajzsok például három és negyed év alatt vájták ki az Etele tér–Keleti pályaudvar közötti 7,5 kilométeres alagútszakaszt, az állomások többségén pedig fél évtizede állandósult földtúrások tanúskodnak az építkezés beragadásáról. Közben a metróépítés költsége az induló tervekben szereplő 130 milliárdról 2005-re 230, majd a legújabb számítások szerint 370 milliárd forintra emelkedett.

A legújabb problémát az okozta, hogy a vonalra tervezett francia Alstom metrószerelvények nem mentek át a fékrendszerre vonatkozó teszteken. Ráadásul a szerződésbontáshoz kisebb pénzügyi botrány is társult: a BKV ugyanis már korábban kifizetett 50 százalék, vagyis 30 milliárd forintra rúgó vételárelőleget.

A BKV-nak most új tendert kell kiírnia a metrókocsik beszerzésére – ez (az Alstom esetleges fellebbezéseivel, próbajáratokkal együtt) több évet is igénybe vehet. A határidő módosításban azonban az is szerepet játszhat, hogy az Európai Unió tavaly 40 milliárd forint támogatást vont meg a metróberuházástól, mivel több munkafolyamatra nem írtak ki nyílt pályázatokat.