Az erdélyi képviselő méltató beszédében emlékeztetett arra, hogy az egészséges realizmus józansága szerint: „csodák nincsenek”. A modell-értékűnek tartott dél-tiroli autonómia jelen állapotához hosszú, küzdelmes út vezetett, és rengeteg munka áll mögötte. A Christoph Pan által igazgatott, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének története is híven példázza ezt – jelentette ki Tőkés, hozzátéve: a dél-tiroli intézmény szakmai tekintélyét jelzi, hogy véleményét a maga rendjén az amerikai kongresszus és a dél-afrikai kormány is kikérte, hasonlóképpen egyes emigráns szervezetek, mint amilyen a brüsszeli kurd parlament vagy a menekült tibetiek kormánya.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt is felidézte, hogy az 1989-es rendszerváltozást követően Pan professzor miként állt erdélyi magyar sorstársai mellé, és kezdettől fogva hogyan vált részesévé kisebbségi küzdelmeiknek. Elmondta: ő maga hálás szívvel gondol vissza arra az útjára, melyet Christoph Pan meghívására, valamikor a ’90-es évek közepe táján Dél-Tirolba tett, ahol az autonóm régió akkori mértékadó vezetőivel hozta össze a professzor – köztük is a nemrégen elhunyt Silvius Magnanoval, a dél-tiroli autonómia kimagasló vezéregyéniségével. Ezt követően, folytatta személyes élményeit az EP-alelnök, a „tanulmányút” a szomszédos Strasbourgban folytatódott, ahol – Pan professzornak köszönhetően – Erdély ügyét első ízben képviselhette az Európa Tanácsban, azon a közmeghallgatáson és azokon a találkozókon, melyeken – többek között – a Páneurópai Unió volt elnöke, Habsburg Ottó is pártfogásába vette az erdélyi magyarság ügyét.

Tőkés László idézte a kitüntetett állásfoglalását Székelyföld lehetséges autonómiájával kapcsolatban – a professzor fél évszázados kisebbségjogi tapasztalata alapján többek között azt fogalmazta meg, hogy: „Székelyföld területe szinte a kétszerese Dél-Tirol területének, lakossága pedig szintén meghaladja a miénket. A felszíni adottságok, a mezőgazdaság, a nyelvcsoporti arányok is hasonlóak. Az elmaradottság ledolgozható. Meg kell nézni, hogy mit tudnak jobban, mint mások, mik a kedvezőbb adottságok, gondoljunk csak a terület idegenforgalmi lehetőségeire. Az összefogásban lehetőségek rejlenek. Az autonómia gazdasági fejlődést hoz magyaroknak, románoknak egyaránt. Székelyföld Románia Dél-Tirolja lehetne, csak el kell kezdeni, kis lépésekben, megfontoltan. A fejlődési stációkon fokról fokra végig kell haladni. Bicikliről egyenesen Ferrariba szállni életveszélyes.”

Ennek kapcsán az EP-alelnök rámutatott: ahogyan Dél-Tirol autonómiája mögött ott állt támogatóan az anyaország, Ausztria, hasonlóképpen Magyarország új nemzeti kormánya, mi több, az új Országgyűlés is Tanúságot tett az elszakadt nemzetrészek önrendelkezési törekvéseinek támogatása mellett. Ma már nagyobb reménységgel jelenthetjük ki, mondta Tőkés László, hogy „lesz Székelyföldnek területi autonómiája, és megszületik a 21. századi magyar unió az Európai Unióban. Hogyha Christoph Pan professzorra és hazájára – Dél-Tirolra – tekintünk, reményünk és bizakodásunk szilárd meggyőződéssé erősödik”.

Christoph Pan dél-tiroli professzornak a kitüntetést Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára adta át. A díjazott tiszteletére adott díszebéd után Tőkés László Semjén Zsolttal, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel egyezetett aktuális nemzetpolitikai témákról.