Ha képesek vagyunk a hibáinkból tanulni, akkor a válság egyben lehetőség is
Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának (ECON) tagja, örömét fejezte ki az ECON és az EKB közötti folyamatos monetáris párbeszéd fennállásával kapcsolatban. A néppárti politikus azonban kiemelte: nem elég a többoldalú kommunikáció az európai intézmények között, a válságkezelésnek – mint, ahogy az a pénzügyi és gazdasági válság jellegéből adódik – is globális természetűnek kell lennie. Pelczné Dr. Gáll Ildikó hangsúlyozta: nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, miszerint a tagállamok gazdasági problémái jelenleg is hatással vannak az euró-övezet egészére.
A fideszes EP-képviselő felszólalásában emlékeztetett, hogy bár az egyes problémák szinte minden tagállam esetén belföldi eredetűek, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy elsősorban a Gazdasági és Monetáris Uniónak (GMU) kellett volna a Stabilitási és Növekedési Paktum minden elemét egyformán számon kérnie a tagállamoktól. Mindeközben a tagállamok gazdasági növekedése csökkent, míg az államadósságuk nőtt, mely folyamat azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a pénzügyi és gazdasági válság államadóssági válsággá alakulhat át – hívta fel a figyelmet Pelczné. Mint ismeretes, a Stabilitási és Növekedési Paktum az 1997. júniusi amszterdami EU-csúcson született, amelynek célja az eurózóna monetáris stabilitásának biztosítása – a közös valuta bevezetése előtt és után -, a maastrichti kritériumok megfelelő betartásával és betartatásával.
Felszólalása végén Pelczné Dr. Gáll Ildikó reményét fejezte ki, hogy az EKB függetlenségével és a döntésekért való felelősségvállalásával kapcsolatos kérdések is megnyugtatóan zárulnak, így a sikeres gazdasági unió megvalósítását szolgáló reformprogramokkal együtt valóban képes lesz megerősíteni az euró-övezetet és ezáltal az Európai Uniót egészét.