Áder János a beporzók fontosságáról beszélgetett

Kovács Zoltán elmondta, hogy az ember által fogyasztott élelmiszerek körülbelül egyharmada rovarbeporzástól függ. Ebben minden rovar benne van, amely a beporzásban részt vesz, de a háziméhek jelentősége kiemelkedik.

Áder János felidézte: Kína egyes tartományaiban a túlzott vegyszerhasználat miatt a méhek száma annyira lecsökkent, hogy tavasszal a gazdák maguk porozzák be a gyümölcsfákat, de ennek hatékonysága, munkaerőigénye, gazdaságossága nem vetekszik azzal, mint ha a méhek végzik el ezt a munkát.

Kovács Zoltán ehhez kapcsolódva megjegyezte, vannak olyan területek a világon, ahol már hiányoznak a vadon élő beporzók létfeltételei, ott más módokon kell megoldani a beporzást. Példaként említette: Kaliforniában a mandulatermesztők már komoly összeget fizetnek egy-egy méhcsaládért a virágzási időszakban, hogy a mandulaültetvényeket beporozzák. Vannak méhészek, akik nem a mézért, hanem azért tartanak méhcsaládokat, hogy beporzási szolgáltatást nyújtsanak.

Áder János hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a beporzókat, mert ha „nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, akkor Európában is baj lehet”. Emlékeztetett, hogy különböző méhész szervezetek ezzel kapcsolatos petíciója az Európai Bizottság előtt van.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy egy dolgozó méh élete hat hét, és ezalatt körülbelül egy kávéskanálnyi mézet tud összegyűjteni. Ez szemléletesen mutatja, hogy jól működő, de érzékeny rendszerről van szó – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a modern mezőgazdaság, az iparosítás, az urbanizáció, illetve a vegyi anyagok egyre növekvő használata komoly veszélyt jelent a méhekre.

Kovács Zoltán ehhez hozzátette, hogy a klímaváltozás miatt sok új betegség és károsító kerül be az európai, illetve a hazai méhcsaládokhoz is.

Kovács Zoltán ismertette, hogy Európában Magyarországon az egyik legnagyobb a méhsűrűség, átlagosan négyzetkilométerenként 11-12 család, ami magas érték. Mint mondta, a beporzással nálunk valószínűleg nem lesz probléma.

Áder János jelezte, hogy Európában Spanyolország után Magyarországon termelik a legtöbb mézet, az akácméz-termelésben Magyarország az első, a minőség tekintetében pedig kiemelkedik a hazai méz.

Kitért arra, hogy nem ért egyet azzal a szabályozással, amely szerint európai uniós termékként árulható az üzletekben az a méz, amelynek 51 százaléka az Európai Unióból származik, 49 százaléka pedig bárhonnan külföldről. A volt köztársasági elnök szerint nem kellene engedni az ilyen lobbinyomásnak, egyértelműen a fogyasztók oldalára kellene állni.

Ha tudunk jó minőségű mézet termelni, akkor fogyasszuk azt – hangsúlyozta.

Áder János a műsorban arra kérte a magyar fogyasztókat, hogy a magyar mézet keressék az üzletekben, mert annak minősége kiváló.