Az uniós soros elnökség ideje alatt kiemelt fontosságú témaként fogja kezelni a magyar elnökség a cselekvési tervet, és Magyarország, valamint az Európai Unió a cselekvési terv megújításának érdekében tanácsi következtetések elfogadását tervezi a témában a 2011. május 27-i Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács ülésén, amelyen Nyitrai Zsolt, infokommunikációért felelős államtitkár fog elnökölni.

2009. november 18-án Malmöben az Európai Unió e-Kormányzatért felelős vezetői az „e-Unió létrehozásáért” elnevezésű miniszteri konferencián a következő politikai prioritásokban állapodtak meg az e-kormányzat jövőjével kapcsolatban, amelyek az e-Kormányzati Cselekvési terv intézkedései alapján négy kategóriába sorolhatók:

– Felhasználók bevonása: a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások, átláthatóság javítása, az állampolgárok és a vállalkozások bevonása a politikaformálásba;

– Belső piac: akadálymentes szolgáltatások vállalkozások számára, mobilitás, határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása;

– A közszféra hatékonysága és eredményessége: elektronikus beszerzések, gyorsabb elbírálás pályázatoknál, adminisztratív terhek csökkentése, „zöld” kormányzat;

– Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése: nyílt specifikációk, interoperabilitás elősegítése, elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös elismerése.

Az e-Kormányzati Cselekvési Terv egy tudásalapú, fenntartható, befogadó gazdaság megteremtését tűzi ki célul. Kialakítása során messzemenően figyelembe vették az Európa 2020 Stratégiában foglalt célokat, és összehangolták a dokumentumot a Digitális Menetrend zászlóshajó kezdeményezésben leírtakkal. Mindemellett az akcióterv szorosan kapcsolódik egyéb uniós jogalkotási tevékenységekhez, mint amilyen a szolgáltatási irányelv, az elektronikus aláírással kapcsolatos irányelv, a beszerzési irányelvek, az adatvédelmi irányelv és a közszféra információinak újrafelhasználhatóságáról szóló irányelv.