Fotó: Orbán Domonkos/OD Pictures

– A Csepelen működő Budapesti Görögkatolikus Kórus férfi tagjai éppen 20 évvel ezelőtt, 2002. augusztus 22-én adták első koncertjüket az akkor még Zempléni Művészeti Napokon. A jubileum az énekkar teljes évadában megjelenik?

– Abszolút speciális a teljes évünk. Már az év kezdete is különleges volt, hiszen január végén a moszkvai Doros Ensemble-lel közös koncerttel mi nyitottuk meg a Magyar Zene Házát, majd februárban egy férfikarra és orgonára komponált misét és egy rekviemet mutattunk be Fehér György Miklóstól az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban. Emellett énekeltünk egy korzikai együttessel és az Orientale Lumen sorozatunk keretében Lovász Irénnel is. A közelmúltban pedig ott voltunk a Gyergyói-medence legfiatalabb fesztiválján, a második Egyfeszten, ahol Gyergyószárhegyen, a Lázár kastély udvarán léptünk fel. A település nagyon fontos helyszíne a magyar zenetörténetnek, hiszen itt született és itt alkotott Kájoni János orgonista, énekszerző, a Kájoni-ódex alkotója. A kastélyt nemrég nyitották újra, a cél pedig az, hogy a gyergyói városoktól eltérően Szárhegyet ne az ipar, hanem a kultúra irányában fejlesszék, a kulturális turizmus egyik fő célpontja legyen. A koncertműsort úgy állítottunk össze, hogy abban az Efrém mind a négy arca – a bizánci, a nagy magyar mesterek, a számunkra komponált kortárs művek és a szakrális világzene – megjelenjen.

– A jubileumi év tetőpontja azonban a Zempléni Fesztiválon való fellépés lesz. Miben lesz különleges, más ez a koncert?

– A születésnap emlékére egy számunkra is teljesen rendhagyó hangversenyt szervezünk 2022. augusztus 17-én. A koncert délután kettőkor kezdődik Filkeházán, majd a félidőben gyalog átzarándokolunk Mikóházára.

Hirdetés

– A közönséggel együtt?

– Igen, de természetesen nincs kötelezettség, hiszen vannak olyanok, akik egészségügyi vagy egyéb okokból ezt nem tudják megtenni. Útközben kicsit emlékezünk, énekelünk, majd Mikóházán este hatkor folytatjuk a koncertet.

– A koncert anyaga is rendhagyó?

– Kifejezetten úgy állítottuk össze, hogy legyen egy olyan része a műsornak, amely már a húsz évvel ezelőtti hangversenyen is elhangzott. A helyszínhez és a jubileumhoz méltóan visszanyúlunk ahhoz a repertoárhoz, amivel kezdeti sikereinket értük el, de nagy hangsúlyt kap Boksay János Aranyszájú Szent János liturgiája is, aminek felvétele mérföldkő volt a Szent Efrém Férfikar életében. Ez volt ugyanis az, amivel sikerült elhelyeznünk nemcsak magunkat, de a kárpát-medencei bizánci vokális tradíciót is a világ szakrális zenei térképén. Nem maradhatnak el azonban a nagy pravoszláv mesterek, Rachmaninov, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov művei, illetve a Szent Efrém Férfikar védjegyévé váló saját feldolgozások sem. És még egy különlegesség: nyolc tagunk mindegyike szólistaként is énekel majd, természetesen énekkari kísérettel.

– Mindenképp meg kell említeni a Szent Efrém fellépőruháját, amely önmagában is üzenetértékű.

– Magyarország ezeréves történelmében mindig volt bizánci lakosság, hol nagyobb, hol kisebb mértékben. Kevesen tudják, de 1910-ben, a háború előtti utolsó években az ország egynegyede volt ortodox vagy görögkeleti vallású. Trianonnal természetesen ez az arány nagyon lecsökkent, jelen pillanatban Magyarországon körülbelül mindössze 300 ezer bizánci vallású ember él. Fellépőruháink ezt a bizánci keresztény hagyományt viszik tovább, a jelenlegi alapötletét a diakónus öltözete adta, aki egy úgynevezett orariont, vagyis imasálat visel a szertartás alatt.

– Hogyan és miben változott az énekkar az elmúlt két évtized során?

– Kezdetben az együttes 12 tagú volt, ma 8 fős, az alapítók közül ketten vagyunk benne az idősebbik fiammal, Márkkal. Hat évvel ezelőtt volt egy fiatalítás, ám azóta ugyanabban a felállásban éneklünk együtt, és ami nagyon fontos, 2019 októberétől főállásban. Az állami támogatásnak és a koncertek bevételének köszönhetően szerencsére meg is tudunk élni.

– Mennyit koncerteznek egy évben?

– Épp most határoztuk el, hogy egy kicsit vissza kell fognunk a tempót, hiszen az évi körülbelül 120 fellépés rendkívül megterhelő számunkra. Emellett természetesen folyamatosan próbálunk, a családjaink pedig örvendetesen növekednek, a Szent Efrém tagjainak összesen 16 gyereke van. Vagyis az utánpótlás biztosított!

A férfikar névadójáról, Szír Szent Efrémről (306-373) – akit már kortársai a Szentlélek hárfája megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A Szent Efrém Férfikar missziójának tekinti a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását, így egyfajta béketeremtő szerepük van a Kelet és a Nyugat között, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására és a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály) ápolására is.

Tizennégy lemezük jelent meg, amelyek közül a Byzantine mosaics című albumot 2010-ben Supersonic-díjjal jutalmazták Luxemburgban, a Benedicamus Dominót pedig Gramofon-díjra jelölték. A Férfikar 2012-ben Pro Cultura Minoritatum Hungariae-díjat kapott a ruszin nemzetiségi kultúra ápolásáért, majd 2014-ben Magyar Örökség díjat vehetett át. Ugyanebben az évben Budapest Főváros Közgyűlése kimagasló kulturális és művészi tevékenységéért Budapest Márka díjat adományozott a Szent Efrém Férfikarnak.

Korábban írtuk