A magyar kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program plusz (EFOP plusz) teljes keretösszege hazai társfinanszírozással együtt több mint ezermilliárd forintra rúg (pontosan 1105,23 milliárd forint). Ebből csak a pedagógus életpályamodellre, ezen belül a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy négyszázmilliárd forintot szánnának. Mivel az EFOP plusz teljes forráskeretének 82,5 százaléka uniós forrás, nem mindegy, mire juthat a kormány az Európai Bizottsággal a tárgyalásokon. 

Hirdetés

Bár ezt nem befolyásolja az Európai Parlament (EP) jogállamisági jelentése, nem véletlen, hogy a nyomásgyakorlás érdekében pont szeptember 14-re tették azt az ülést, amelyen az új jelentésről kívánnak vitázni az EP-ben. Információink szerint ráadásul a jelentést úgy módosítanák, hogy abba belekerülne Orbán Viktor tusványosi beszédének sajátos értékelése a liberális uniós politikusok részéről. 

Amennyiben viszont a magyar kormánynak sikerül megegyeznie a fejlesztési pénzek folyósításáról, a pedagógusok alapbérét több ütemben olyan szintre emelhetik, hogy 2028-ra elérje a magyarországi diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, a bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig. A következő években tehát eddig példátlan módon inflációkövetővé tennék a tanári fizetéseket.

A stratégiában hangsúlyozzák, ez azért is elengedhetetlen lenne, mert a pedagógusok átlagbére 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az európai uniós tagállamokban ez az arány nyolcvan-kilencven százalék. Az utánpótláshoz viszont az kell, hogy az uniós támogatások révén is versenyképesebbé tegyék a pedagógusok fizetését, és az életpályamodellt is úgy módosítsák, hogy kisebb szolgálati idővel is el lehessen érni magasabb fizetési fokozatot.

Korábban írtuk

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.