– Leginkább a gyermekeket kellene megóvni a reklámok káros hatásaitól " jelentette ki Markosz Kiprianu uniós egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos. A szakember úgy véli, a problémát az ágazat önszabályozásával lehetne a leghatékonyabban megoldani.

A hazai vállalatok nagy többsége nem érzi úgy, hogy nyomáskényszer alatt lenne ebben a tekintetben. Édesipari vezetők a hír kapcsán kijelentették: a nassolnivalók nem egészségtelenek, és csak akkor vezetnek elhízáshoz, ha túl sokat fogyasztunk belőlük. A cégek úgy vélik, a kövérségért a mai fiatalok szinte teljesen mozgásmentes életvitele okolható. Kallos András, a Coca-Cola Magyarország Kft. marketingvezetője pedig azt hangsúlyozza: a kólareklámok kizárólag a 12 év feletti fiatalokat és felnőtteket szólítják meg. Igaz, hogy olykor gyerekeket is feltüntetnek a képernyőn és az újságokban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a cégek őket akarják megcélozni. A hirdetések ugyanis az egész családnak szólnak.

Tóth Miklósné, háromgyermekes édesanya viszont úgy véli, éppen az a baj, hogy a reklámok a szülőkön keresztül érik el a gyermeket. A kicsik ugyanis még védtelenek a televízió és a csillogó plakátok káros hatásai ellen, így könnyebben válhatnak a különböző hirdetések áldozataivá. És ilyenkor mit tehet a szülő? Vagy enged a nyúzásnak és megveszi a csemetének az áhított csokit vagy üdítőitalt, vagy a hosszabb és nehezebb utat választja: tudatosan szoktatja rá a gyermeket a helyes táplálkozásra. Egyszerű jutalom, ha csokit adunk a gyermek kezébe, de ezzel az erővel akár aszalt gyümölcsöt is kínálhatnánk neki. Az anyuka úgy véli, egy normális világban nem kellene gyermekeket szerepeltetni a reklámokban, és különösen nem szabad vállalati érdekek céltábláiként kezelni őket.

A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban az ifjúság és a felnőtt lakosság egészségi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik, és szinte minden mutatója alatta marad az európai, sokszor a kelet-európai átlagnak is. Istvánfi Csaba elnök rámutatott, hogy a gyermekek napjainkban fokozott szénhidrát- és zsírtartalmú ételeket vesznek magukhoz, anélkül hogy ez aktív testmozgással párosulna. Az újabb és újabb büféakciók szépek és jók, de az lenne a legjobb, ha az egészséges táplálékfelvétel mellett a kiskorúak legalább napi egy órát sportolnának. A diákok 75-85 százaléka ugyanis egyáltalán nem mozog. És a helyzet csak tovább romlott, mióta csökkentették a testnevelésórák számát. Barna Máté budapesti középiskolás például bátran felvállalja: idén még egyszer sem vett részt az amúgy kötelező (?) tornaórákon. Nem csoda, hogy a fiatalok 10-12 százaléka túlsúlyos.

Mivel az elhízás a fejlett országok mindegyikében rendkívül súlyos gond, több vállalat vezetett be a piacra úgynevezett kalóriaszegény termékeket. A McDonald’s például megnövelte salátaválasztékát, míg a Coca Cola és a Pepsi diétás kólával rukkolt elő. A Kraft Foods bejelentette, hogy nem költ többé olyan reklámokra, amelyekben a 12 év alatti korosztályt célozzák meg.

Globálisan 13 milliárd dollárra becsülhető az élelmiszer-ipari cégek reklámkiadása. Az európai élelmiszeripar szakmai csúcsszervezete, a CIAA azt állítja, hogy együttműködik az EU-bizottsággal, így új javaslatokat dolgoznak ki a reklámozás és a termékjelzések szigorítása érdekében.