Megkopott aranyrészvények
Az aranyrészvény a privatizáció időszakának találmánya: a külföldieknek eladott, fontosnak gondolt cégekben lehetőséget adott arra, hogy az állam a tulajdon eladása után is beleszólhasson a stratégiai döntésekbe. Az aranyrészvény valódi tulajdonrészt nem testesít meg: osztalékra, üzleti döntésekbe való beleszólásra, a vezetőség megválasztásának a jogára nem terjed ki, valójában csak egyfajta vétójog, amely azonban lehetővé teszi, hogy akár a 100 százalékban eladott cégek életébe is némileg beleszólhasson az állam.
Természetesen szigorúan a köz érdekében. A kilencvenes évek privatizációs hullámában sorra éltek e lehetőséggel. Az ÁPV Rt. többtucatnyi vállalatot felügyel aranyrészvénnyel, többek között az energiaszolgáltatókat, a gázszolgáltatókat, az OTP Bankot, a gyógyszergyárakat, a Molt, a Matávot, a Zsolnay Porcelángyárat stb.
Brüsszelben azonban úgy vélik, az aranyrészvény ellentétes a szabad piacgazdaság elveivel, s már a csatlakozási tárgyalásokon felszólították Magyarországot a konstrukció megszüntetésére. Az uniós jog egyébként meglehetősen homályosan fogalmaz a kérdésben: "csak nyomós közérdek indokolhatja a kivételes – nem diszkriminatív, és az elérendő céllal arányos – állami beavatkozást a cégek életébe". E normáknak elméletileg az aranyrészvény is megfelelhetne, az Igazságügyi Minisztérium mégis az állami jogosultság szűkítésével próbál megfelelni az uniós elvárásoknak.
Javaslatuk a legtöbb cégben megszüntetné az aranyrészvényt, pontosabban azt egyetlen normál részvénnyé alakítaná át. Csupán néhány, kiemelten fontos cégben tartanák meg az állami beleszólás lehetőségét (erőművek, ELMŰ, gázszolgáltatók, Mol, Matáv, Dunai Repülőgépgyár), ám ott is a jelenleginél szűkebb lehetőségek között. A minisztériumban attól tartanak, Brüsszelt még ez a megoldás sem elégíti ki, a magyar politikai közélet nyomására azonban kénytelenek voltak felpuhítani eredeti, minden állami jogosultságot megszüntető javaslatukat.
Nem valószínű azonban, hogy egy évvel a választások előtt parlament elé kerülhet akár csak a felpuhított változat. A tavaszi ülésszakon aligha: noha a minisztériumi tervezet már egy éve a kormány asztalán pihen, a két kormánypárt nézetkülönbsége miatt a koalíció fagyasztja az ügyet. A nemzeti vagyon elherdálását a kormány szemére vető ellenzék pedig érthető módon szintén nem sietteti a változtatásokat. Kérdés, Brüsszel mit szól a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettség elszabotálásához?