Varga Judit: A templomok a közösségek erős védőbástyái voltak

Varga Judit a 800 éves Gyümölcsoltó Boldogasszony premontrei prépostsági templom felújítása utáni felszentelése alkalmából azt mondta: Szent István idején a templomok közösséget teremtő terek voltak, „ahol a magyarok lélekben egyesülhettek, egy nemzetté erősödhettek”. Olyan erődök, amelyek a vész idején oltalmat nyújtottak, az újrakezdéskor pedig hitet és reményt adtak az építkezőknek.

Úgy fogalmazott: a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom megújulása az állam és az egyház „példás kézszorításának eredménye”, a premontrei rendnek kiemelkedő szerepe volt ennek a történelmi jelentőségű Árpád-kori épületnek a megújulásában. Kifejtette: a magyar nemzet „több vészkorszakot élt már túl”, a tatár pusztítást, a 150 éves török hódoltságot, a 20. század kegyetlen diktatúráit, de most, a 21. században is „él, virágzik a magyar nemzet”, mert Szent István erős erkölcsi alapokra helyezte a hazát.

Ma egy kihívásokkal, bizonytalanságokkal, válságokkal teli korba léptünk, „szinte egyik pillanatról a másikra állt a feje tetejére az eddig biztosnak hitt világunk”. Olyan időszak tanúi vagyunk, amikor „az eddig szilárdnak vélt viszonyrendszerek és szabályok felbomlanak, a békénk pedig komoly veszélybe kerül” – jelentette ki Varga Judit.

Nemrég egy világjárvány forgatta fel a megszokott életet, majd pusztító háború tört ki a szomszédságban, amelynek következtében már egy „globális gazdasági válság fellegei tornyosulnak”. De nem csak a harctéren folyik a küzdelem, Európa egy része már jó ideje feladta ragaszkodását keresztény gyökereihez, és ideológiák buborékvilágába került – mondta a politikus.

Úgy folytatta: „a progresszió arrogáns hívei (…) jogállamisági köntösbe bújtatott támadásokat indítanak a keresztény szabadságukat és alkotmányos önazonosságukat féltő, de valójában Európa jövőjéért aggódó nemzetállamok ellen”. „Ránk zúdított rágalmaik” nap mint nap próbára teszik több mint ezeréves kultúránkban, keresztény hitünkben gyökerező erkölcsi alapjainkat.

Mindez azért történik, mert mi, magyarok „egy olyan világban kívánunk élni, amely olyan természetes közösségeken alapul, mint a család, a nemzet vagy a történelmi egyházak” – hangsúlyozta a miniszter. Az Európai Unió ma a hagyományos európai értékeket tagadó Európát épít, Magyarország viszont úgy hiszi, hogy Európát keresztény gyökerei táplálják, építőkövei pedig a hagyományos közösségek: a nemzetek, a családok és a történelmi egyházak. „A közös alkotmányos örökségünk részét képező értékekre és elvekre inspirációként tekintünk, amelyek megerősítik a tagállamok közösségét, és nem éket vernek közéjük” – emelte ki Varga Judit.

Arra is kitért, hogy amikor a szomszéd országban kitört a háború, „a magyar nép kiállt az elesettek mellett, támaszt és menedéket nyújtott a rászorulóknak”. Bizonyította, hogy valóban Szent István népe, fontos számára embertársai támogatása. A magyarok nem a háború pártján állnak, békét akarnak – hangsúlyozta Varga Judit.

Nagy Bálint, a Beruházási és Építési Minisztérium államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként egyebek mellett azt mondta: a türjei prépostsági templom és környezetének teljes körű felújítása, a templombelső freskóinak korhű helyreállítása jelentős kulturális és turisztikai értékmegőrzés nemcsak Türjének, hanem az egész térségnek.

„Keresztény gyökereink gondozásával” közösségünk új erőre kaphat, ami azért is különösen fontos, mert „Európa romokban hever, történelmi és kulturális gyökereit elszakította, és értékek nélkül tengődve próbál megmaradni”. Magyarország azonban a valódi értékek alapján halad, hisz a múltjában és a jövőjében is – jelentette ki a politikus.

A Csornai Premontrei Apátság közleménye szerint a 2016-ban kezdődött rekonstrukció révén kívül-belül teljesen megújult a türjei Árpád-kori templom 1 milliárd 670 millió forintos kormányzati támogatással. A 13. század első felében alapított monostor kiemelkedő értéke a 14. századi, Szent László-legendát feldolgozó falképciklus, a díszítőfestések többsége már 15. századi, majd az 1760-as években Dorffmaister István festette ki a templom szentélyét és oldalkápolnáját.

Az épület homlokzatát teljesen felújították, csakúgy mint a freskókat és a falfestéseket, a történeti berendezési tárgyakat, a padozatot és az orgonát. A templom teljes belső és külső környezetének régészeti feltárásánál a szakemberek megtalálták az alapító sírhelyét, valamint egy eddig ismeretlen barokk kori kriptát is.

A felújítást követő templomszentelési liturgiát Udvardy György veszprémi érsek vezette.