Dózsai Viktor, a MŰISZ HR Kft. munkatársa úgy véli, hazánkban egyelőre túlságosan új ez a fajta foglalkoztatási típus, csupán a nyugatról bejövő multik hozták magukkal. Ennek ellenére egyre inkább terjed, jól mutatja ezt az is, hogy míg korábban kizárólag fizikai munkaerőt kölcsönöztek a cégek, addig mára a magasabban képzett munkaerő is a kölcsönzés tárgyává vált.

Dózsai elmondása szerint ez a fajta foglalkoztatás a munkavállaló és a munkáltató részére is előnyös lehet. Megkíméli például a vállalati adminisztrációt a néhány hetes-hónapos foglalkoztatástól, például ha a munkáltató alkalmi vagy szezonális feladat ellátására keres alkalmazottat, mondjuk betegség, gyes vagy egyéb okból hiányzó munkaerő helyettesítésére. Ilyenkor a foglalkoztatott a munkaerő-kölcsönző céggel áll szerződésben. A munkáltató vállalatnak nem kell tehát törődnie a járulékok fizetésével, az új alkalmazottat nem kell be- és kiléptetni, nem igényel külön regisztrációt a foglalkoztatása, a vállalatnál nem jelentkezik létszámként, és munkáját külön költségként számolhatják el. A munkaerő-kölcsönző cég, a megrendelői igények szerint, a munkavállalók előszűrését is elvégzi, ezzel könnyítve partnerük kiválasztási folyamatát. A kiválasztási procedúra ezzel lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az adott cég számára.

Az efféle foglalkoztatás a munkavállalók számára is előnyös lehet. A munkaerő-kölcsönző cégek kezében nagyszámú munkalehetőség összpontosul, ezért a dolgozónak az egyik cégnél végzett néhány hónapos helyettesítő munka után nem kell ismét elölről kezdenie az álláskeresést, szerencsés esetben már másnap folytathatja munkáját a kölcsönző cég egy másik partnerénél. Dózsai Viktor úgy véli, a pályakezdők számára különösen előnyös lehet, hogy több cégnél tapasztalatot szerezhetnek, megismerkedve a különböző elvárásokkal, vállalati kultúrával, ezzel megalapozva későbbi karrierjüket. A foglalkoztatottakkal a munkaerő-kölcsönző cégek egyébként határozatlan időre kötnek szerződést, s ehhez a munkaügyi felügyelet adja ki a szükséges engedélyt.

A Nyugat-Európában élvezett előnyök mellett ugyanakkor Kelet-Európában a munkaerő-kölcsönzésnek kialakult egy sajátos árnyoldala (Demokrata, 2005/9). Több vállalat – még a legnagyobbak közül is – az adóterhek kijátszására használja fel a munkaerő-kölcsönző cégeket, bízva abban, hogy azok könnyebben át tudnak siklani a hatósági ellenőrzéseken. Tipikus példa a kölcsönzött dolgozó minimálbérkörüli bejelentése, aki valójában természetesen többet kap kézhez, a be nem fizetett közterheken pedig osztozik dolgozó, kölcsönző és kölcsönvevő cég. A kölcsönzött dolgozók jogai sem azonosak a rendes állományban levőkkel. A munkahelyekről könnyen eltávolíthatók, szerződésük bármikor felbontható, juttatásokat nem kaphatnak, és a szakszervezet sem nyújthat számukra védelmet.

kállaynagy-kandor