A JRC azt írja, hogy augusztus 10-én Európa területének 47 százalékán elérte a figyelmeztetési szintet az aszály mértéke, míg a vizsgált régiók 17 százalékán a teljes riasztási fokozat van érvényben.

Hirdetés

A kutatók szerint a szárazság a kevés esővel és a májustól kezdődő számos hőhullámmal függ össze, amelyek Európa-szerte széles körben befolyásolták a folyók vízhozamát. A vízmennyiség csökkenése az energiaágazatot is hátrányosan érintette mind a vízenergia-termelés, mind más erőművek hűtőrendszerei esetében. Hozzátették, az aszály vélhetően jelentősen csökkentette a nyári terméshozamokat, leginkább a kukoricát, a szójababot és a napraforgót érintette.

„A talajnedvesség alacsony mértéke és a növényekre nehezedő környezeti terhelés egyaránt súlyos” – áll a jelentésben, amely több mint egy tucat olyan országot sorolt fel, ahol az aszályveszély fokozódott, köztük Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát. „Európa többi részén, amelyet már korábban is sújtott az aszály, stabilan fennmarad a súlyos szárazság”.

A dokumentum szerint azokban a régiókban romlanak leginkább a körülmények, amelyeket már 2022 tavaszán is érintett az aszály – például Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország, valamint Magyarország és Románia egyes területein.

A kutatók előrejelzése alapján a Földközi-tenger nyugati térségében novemberig a szokásosnál melegebb és szárazabb körülményekre lehet számítani a kontinensen.

„A közelmúltban lehullott csapadék enyhíthette az aszályos körülményeket Európa egyes régióiban” – mondják a szakértők. „Egyes területeken azonban a kapcsolódó zivatarok károkat, veszteségeket okoztak, és mérsékelhetik a csapadék jótékony hatását” – vélik a jelentés készítői.

Korábban írtuk