Palkovics László: Bővülhet az OMSZ feladatköre
Tudós ember nem ítéli meg a kollégái tevékenységét, miniszterként azonban feladatom, hogy egy intézmény megfelelő működéséhez biztosítsam a feltételeket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat működésében voltak hiányosságok az elmúlt években – mondta a Mandinernek Palkovics László. A technológiai és ipari miniszter hangsúlyozta: nem az augusztus 20-i előrejelzés miatt menesztette a két vezetőt, és a jövőben sem kíván a kormány beleszólni az OMSZ munkájába.
– Kommunista diktatúrában tapasztalt eljárást emlegetnek az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőinek leváltása kapcsán. Mi volt az OMSZ bűne?
– Nyilvánvalóan nem lehet párhuzamot vonni egy szakpolitikai döntés és az említett eljárás között. Az OMSZ az új kormány megalakulása után a Technológiai és Ipari Minisztérium alá került, azzal a céllal, hogy a tevékenységét tovább erősítsük. Már akkor megfogalmaztuk: át kell gondolni, hogy megmaradjon-e a kizárólag időjárással kapcsolatos információszolgáltató funkciója, vagy érdemes lenne-e azt továbbfejleszteni. Azt már az új minisztériumi struktúrát bemutatva is elmondtam, a kormány számára az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása az ország energetikai rendszerének átalakítása, ezzel összefüggésben pedig a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek kezelése. Nem véletlen, hogy a tárcánál két államtitkárság is felel ezekért a területekért, azonban Magyarországon egyelőre nincs olyan kormányzati háttérintézmény, amely e két területtel együttesen foglalkozna. Azt gondolom, hogy ezt a szerepet a jövőben az Országos Meteorológiai Szolgálat tölthetné be. Korábban meteorológiával foglalkozó akadémikusokkal, professzorokkal beszéltem arról, ők hogyan látják az OMSZ jövőjét, és megerősítették: érdemes lenne bővíteni a tevékenységét kutatási feladatokkal. Ez nem lenne újdonság, korábban végzett ilyet az OMSZ, csak az elmúlt húsz évben lezajlott átalakítások során kikopott ez a tevékenységi portfóliójából. Tehát az OMSZ nemcsak meteorológiai-információszolgáltató, hanem például a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak kutatásával foglalkozó tevékenységet is folytathatna a jövőben. […]
– Visszatérve a menesztésre, pontosan mi volt a baj Radics Kornélia és Horváth Gyula munkájával?
– Tudós ember nem ítéli meg a kollégái tevékenységét, miniszterként azonban feladatom, hogy egy intézmény megfelelő működéséhez biztosítsam a feltételeket. Az OMSZ működésében voltak hiányosságok az elmúlt években. Ahogy mondtam, Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívás az energiafüggetlenség megteremtése, emellett vállaltuk, hogy 2050-re klímasemlegesek leszünk, amiből logikusan egy dolog következik: át kell állni a megújuló energiaforrásokra. Nap, szél, geotermikus energia – ezekkel rendelkezünk, és például a napenergia esetében ismernünk kell, hogy mikor tudjuk az energiaforrást igénybe venni. Leegyszerűsítve: a napelem akkor működik, amikor éppen süt a nap, a napsütés nélküli időszakokban pedig valamilyen energiaforrást be kell kapcsolnunk a folyamatba. […] Csak egy példa: a naperőmű-kapacitások kompenzálására fordított villamosenergiát külföldről vesszük, ezért fizetünk évente 350 millió eurót. Ugyanez a szám a tízszer nagyobb Németországban, amely ráadásul bővelkedik megújuló energiaforrásokban, 310 millió euró. A jelenség oka, hogy a naperőművek tulajdonosai jelenleg az esetek nagyjából 30 százalékában nem találják el azt, hogy az adott időintervallumban mennyi energiát tudnak majd a hálózatra „feladni”. Ők a hozzájuk befutó információk alapján tudnak dönteni, amelyek jelentős részben az OMSZ-től származnak. Az országos előrejelzések mellett pontosabban kellene tehát ismerni, hogy adott helyen adott időben milyen lesz az időjárás. Említhetném azt is, hogy a légiforgalmi szolgálattal sem volt gördülékeny a szervezet együttműködése. Hangsúlyozom: itt a vezetői felelősségen van a hangsúly, azon, hogy miért vannak hiányosságok a működésben. A célunk, hogy ezt a tevékenységet jobbítsuk és bővítsük. Egy újszerű működési stratégia megvalósítása mellett szükséges továbbá az eszközök fejlesztése is, hogy sokkal pontosabb előrejelzéseket lehessen végezni…
– Azt állítja tehát, hogy a menesztésüknek nem volt köze az OMSZ augusztus 20-i előrejelzéséhez, ami a tűzijáték elmaradását eredményezte?
– Nem voltam ott az operatív törzs ülésén, egyébként nem járok tűzijátékra sem, de kétségtelen: az ilyenfajta tevékenységnek óhatatlanul van rizikója. Azt majd kiértékeljük, hogy miért nem sikerült most, ebből tanulni kell. Ez a mulasztás azonban csupán egy elem volt az imént felsoroltak között, nem ez volt a döntés oka. […]
– Volt már baj abból, hogy nem hallgattak az előrejelzésre, a 2006-os eseményeket senkinek nem kell felidézni.
– Nem lehet összehasonlítani a két esetet. Az akkori meteorológiai szolgálat viharra vonatkozó előrejelzéseit nem vette komolyan az akkori politikai vezetés. Az Orbán-kormány pont azért hozta létre az operatív törzset, hogy egy ahhoz hasonló eset ne ismétlődhessen meg. […] Azt azonban tényleg meg kell vizsgálni, hogy miért nem sikerült pontosabb előrejelzést adni. Ezt az OMSZ bevonásával meg fogjuk tenni, azt gondolom, náluk elegendő független szakértő van ehhez. Ezen kívül a közeljövőben személyesen tervezem ismertetni a minisztérium szándékait a szolgálat fejlesztésével kapcsolatban. A vezetők menesztésével kapcsolatos döntésen azonban nem kívánok változtatni, hiszen ahogy mondtam, nem azért váltunk meg tőlük, mert a 20-i előrejelzésük téves volt.
A teljes interjú ITT olvasható.
