A hurrikán szó az indián urrikan, azaz nagy szél szóból származik. Több száz kilométer átmérőjű felhőörvényt jelent, amely a trópusokon, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, a 10. és a 20. szélességi körök között keletkezik. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a délin vele egyező irányba örvénylik, forog. A zónára utalva trópusi ciklonnak is nevezik, de semmiben sem hasonlít a nálunk is előforduló mérsékeltövi ciklonhoz, kivéve az örvénylés irányát. A Csendes-óceán térségeiben tájfun a neve, Ausztráliában willy-willy. Augusztustól októberig nem ritka, hogy egyszerre több trópusi ciklon is forog az óceán fölött. A legtöbbet – egyszerre ötöt – 1995. augusztus 23-án figyelték meg az Atlanti-óceán térségében, egyesek születőben voltak, mások teljes kifejlettségükben, megint mások már éppen leépülőben.

A hurrikánok természetének, keletkezésének és leépülésének a kutatása meglehetősen veszélyes dolog. Erre fölkészült szakemberek számtalan műszerrel veszik üldözőbe a tomboló ciklonokat és méréseik eredményei alapján próbálják levonni a megfelelő következtetést, ami egyben az előrejelzést is szolgálja. A hurrikánokat személynévvel különböztetik meg egymástól, külön névsort használnak Ausztráliában, az Indiai-óceánon és a Csendes-óceánon. Az első elnevezést, a feljegyzések szerint, egy ausztrál meteorológus adta még a XX. század elején, állítólag előszeretettel alkalmazta a „keresztelőnél” politikusok neveit. A második világháború alatt a Csendes-óceán térségében szolgálatot teljesítő amerikai meteorológusok női nevekkel tisztelték meg a trópusi ciklonokat. 1953-tól az Amerikai Meteorológiai Szolgálat hivatalosan is női neveket kezdett használni, mígnem a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kérésére férfiak is szerepelnek a névadók között. Ma már egy hat évre előre meghatározott névsort használnak, így tudható, hogy melyik hurrikán után milyen újabb rettegett név lesz megörökítve.

A hurrikánok kialakulásának helye az óceán. Például az Atlanti-óceán északi medencéjében keletkező viharok mind az afrikai partok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe (a Dennis hurrikán is a Karib-tenger mellékén pusztított július elején). Szenegál kikötővárosának, Dakarnak a partjaitól néhány száz kilométerre találhatók a Zöldfoki-szigetek, ahol a forró trópusi napsütés hatására a tenger fölött gyakran képződnek hatalmas tornyos gomolyfelhők, amelyekből napi rendszerességgel felhőszakadás zúdul a földre. Augusztus közepe és október közepe között különleges helyzet áll elő: az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület épp itt, a 10. és a 20. északi szélesség között húzódik, ami a két félteke légtömegét választja el. A tornyos gomolyfelhők a passzátszéltől perdületet kapnak és felhőörvényekbe rendeződnek. E. Palmén finn meteorológus 1948-ban kimutatta, hogy a tengerfelszín hőmérséklete 27 Celsius-foknál magasabb kell legyen. A felhőörvény egyre gyorsabban forog, középpontjában a feláramlás miatt csökken a légnyomás. Ha a forgás eléri a 60 kilométeres óránkénti sebességet, trópusi viharról beszélünk. A felhőörvény a passzátszelekkel egyre távolodik Afrika partjaitól és a pusztító „búgócsiga” egyre jobban megközelíti Amerika partjait.

Hurrikánról akkor beszélünk, ha a szélsebesség meghaladja a 120 km/órát és a központi nyomás megközelíti a 980 hPa-t. Nevezetes volt a Floyd hurrikán, amely a közelmúltban Dél-Carolinára rontott rá, majd észak felé haladva végigpusztította a parti államokat; kétmillió ember hagyta el otthonát, a tenger szintje 4-5 métert emelkedett és elöntötte a partokat. Órákon át tartott a felhőszakadás, ami hatalmas árvizet okozott, az áldozatok száma meghaladta a hetvenet.

A hurrikán éltetője a meleg tengerfelszín. A szárazföld fölé érve megszűnik a nedvesség, és ezzel együtt az energia-utánpótlás, valamint az érdes felszínen kialakuló súrlódás is energiaveszteséget okoz. Ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből, majd „megszelídül”, de ez napokig is eltarthat.

Sokan összetévesztik a hurrikánt a tornádóval, mivel mindkét esetben szélörvény alakul ki. Tornádó csak a szárazföld fölött képződik, egyetlen nagy gomolyfelhő tartozik hozzá, 1-2 kilométer széles, élettartama ritkán hosszabb fél óránál. Csapadék vagy nincsen, vagy nagyon kevés. Egyben hasonlítanak: a tomboló erejű szélben, de tornádó esetében kisebb területet tarol le az örvény. A tornádót csak percekkel korábban lehet előre jelezni, míg a hurrikán születését több nappal megelőzi a nyomási depresszió az óceán keleti felében, így az előrejelzés könnyebb. Csupán a vonulás útvonala és a partot érés helye bizonytalan. Az utóbbi években megfigyelték azt is, hogy a hurrikánok partot érése után a partközeli gomolyfelhők rohamosan növekedni kezdtek, majd – a hurrikán közelsége következtében – tornádótölcsérek alakultak ki.

Az elmúlt nyáron a NASA többhetes vizsgálatsorozatot indított a hurrikánok terjedését, erősségét illetően. A kutatók egy átalakított DC-8-as repülőgéppel berepültek a Bonnie, a Danielle, az Earl és a Georges hurrikánba. Egy másik gép pedig a hurrikánok feletti légtérből gyűjtött adatokat. Az egyik meglepő eredmény az volt, hogy a Georges hurrikán hegynek ütközve óriási, számos emberéletet követelő esőzést indított meg. Az is kiderült, hogy minden hurrikán külön „egyéniség”, így nem lehet előre tudni, hogy miként viselkedik, ezért mindenre föl kell készülni.

A hurrikánok erősségére az ötös fokozatú Saffir-Simpson-féle skálát használják, ami tartalmazza a jellemző szélsebességet, a központi légnyomást, a tengerszint emelkedését és a megfigyelhető károkat. A Dennis hurrikánt 4-es fokozattal jellemezték, ami azt jelenti, hogy a szélsebesség 210-250 km/óra, a központi légnyomás 920-945 hPa, a tengerszint emelkedése 4-5 méter, a károk igen erősek voltak.

A Dennis Kubában és Haitin még teljes erővel tombolt, 40 emberéletet követelve; erőssége elérte a 4-es fokozatot. Aztán elérte Floridát, Alabamát és Mississippit, közben kissé csendesedett és a 3-as fokozatba sorolták. Tíz hónappal ezelőtt, nem messze attól a területtől, ahová most a Dennis csapott le, az Ivan hurrikán pusztított, 52 emberéletet oltva ki, hétmilliárd dollár kárt hagyva maga után, pedig „csak” 3-a erősségű volt.

Számítógépes modellezéssel megbecsülve, a Dennis 3-8 milliárd dollárnyi kárt okozott az Egyesült Államokban, de ott emberéletben nincs veszteség. És ahogy az lenni szokott, a Dennis is megcsendesedett. De máris ott van a nyomában az újabban kialakuló légörvény, az Emily. Ismét a karibi térséget vette célba a hurrikán, a cikk írásakor már 4-es fokozatú erősséggel, majd Venezuela felé vette útját, és megerősödve Haiti, Jamaica és Kuba felé tart, arra, ahol a Dennis nemrég tarolt. A szakemberek nem tudják megjósolni, hogy mi lesz a szelídnek tűnő Emilyből, mire eléri a partokat.