Az állami támogatás jövőre várhatóan még tovább csökken, de ennek mértéke Bozóki András kulturális miniszter bejelentése szerint csak akkor lesz nyilvános, ha a kormány elfogadja a jövő évi költségvetést. Így az összeg ismerete nélkül alkották meg koncepcióikat a pályázók, bár a miniszter szerint fontos szempont volt, hogy a pénzzel is bánni tudó csapat vezesse az intézményt. Hegyi Árpád Jutocsa pedig már bizonyított mint a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, valamint a Miskolci Opera és a Bartók+… elnevezésű nemzetközi operafesztivál létrehozója és vezetője. A sajtóban ugyanakkor megjelent, hogy a miniszter a döntés előtti napon néhány pályázóval közölte, miszerint a leendő vezetés adóssággal veszi majd át az Operaházat, amelyet a fenntartó minisztérium nem szándékozik rendezni. A bejelentés hatására visszalépett Zimányi Zsófia a pályázattól, akinek csapatát az utolsó fordulóban a négy bennmaradt pályázó közül a szakmai zsűri első helyen javasolt a miniszternek. Az Operaház több éve pénzügyi gondokkal és elmaradásokkal küzd. Arról kérdeztük az új igazgatót, hogyan birkózik majd meg a helyzettel.

– Körülbelül három-négy év munkája alatt születhet egy európai értelemben is korszerűen működő Operaház – mondja Hegyi Árpád Jutocsa. – Eszköz például a belső költséghatékonyság növelése az átszervezések, a munka- és játékrend átalakítása révén – valódi gazdasági fegyver. A külső bevételi hatékonyság pedig ma már a világ operaházainak jelentős elvárása önmagukkal szemben. Nálunk jelenleg a külső bevétel mindössze 16-17 százalék, amelyből 15 százalékot a jegybevétel tesz ki, és 1-2 százalékot az egyéb külső bevétel. Mi 25 százalékra szeretnénk felemelni a nem állami támogatásból származó bevételt – szponzori támogatás, mecénási támogatás, egyéb vállalkozások, bérbeadások, „fund raising tevékenység” (támogatásszerzés) révén. Ha a költséghatékonyság és a bevétel-hatékonyság együttesen emelkedik, az intézmény költségvetése igen kedvezően alakul.

Az ígérettel kapcsolatban, miszerint nem lesznek elbocsátások, az igazgató elmondta, hogy ezt csak akkor láthatja pontosan, ha a ház egész infrastruktúráját átvilágítják, de ez legalább fél év. Tény, hogy az Operaházhoz hasonló kaliberű, nagy repertoárt játszó operaházak a miénknél kisebb létszámmal működnek.

Az új vezetés a 2005/2006-os évadot még érintetlenül hagyja, ám a következő szezon már a külföldön bevált blokkrendszer szerint működne. Eszerint egy héten mindig egy darabot adnak, az egyik csapat játszik, a másik zenekar és énekkar próbálja a következő heti produkciót. Viszont bevételkiesést jelent, hogy az eddigi hétfő mellett kedden sem lesz előadás, szerdán pedig a nyilvános főpróbán kedvezményes jeggyel tekinthető meg az előadás. A harmadik csapat pedig az Erkel Színházban szerepelne, szintén egy hét próba – egy hét előadás rendszerben, s a próba hetében mások használhatnák az épületet.

– A hagyományos rendezések az Opera közönségének 60-70 százalékát vonzzák ide, ugyanakkor figyelembe kell venni a modern operajátszásban végbemenő tendenciákat is – mondja Hegyi Árpád Jutocsa a repertoár tervezett szélesítésével kapcsolatban – Én mind a klasszikus, mint a kortárs szerzők műveit, illetve a tradicionális és a modern operajátszást is be szeretném mutatni. Ugyanúgy szükség van például a legendás Nádasdy-Oláh-féle Bohéméletre, mint ahogyan egy, a jövőben bemutatandó, modern felfogású Wozzeckre vagy Lulura. Évente három opera- és két balettbemutatót tervezünk, ez pontosan elegendő ahhoz, hogy egy színház megmutassa a saját arculatát. Mellette jelentős feladatnak tartjuk, hogy a már meglévő repertoárdarabokat is felújítsuk szcenikai, rendezési, zenei szempontból, hogy az évekkel ezelőtti rendezői szándék letisztulva, eredeti fényében mutatkozhasson meg. Összefoglalva: megmarad a nagy repertoár, hiszen 35-40 darabot tartunk műsoron egy szezonban, csak éppen nem összevissza kerülnek előadásra, hanem heti rendszerességgel, hiszen így sokkal költségtakarékosabban lehet játszani és az előadások szakmai minősége is emelkedik.

A nürnbergi mesterdalnokok idei bemutatójával kapcsolatban – melynek költsége megközelíti a 40 milliót, s ezért vette le Győriványi Ráth György annak idején a repertoárról – azt nyilatkozta az igazgató lapunknak, hogy minden bemutatót megtartanak, bár a Mesterdalnokok tervezett költségeit még nem ismeri, de „ha túl drága lesz a költségvetési lehetőségekhez képest, akkor megcsináljuk 20 millióból”. Ami biztos, hogy lesz Mesterdalnokok bemutató, mert e Wagner-mű nélkül egy magyar operaház nem is operaház.

fk