Kulcsár Attila vallomása az MSZP-vel való korrupt kapcsolatáról, állami megrendelésekről és a sikkasztott pénzek útjáról

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Molnár Csabát és Bácskai Jánost, aki szintén alezredes, társtettesként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A vád szerint Molnár és társai többek között azért hamisítottak okiratot, mert Kulcsár Attila és társai felelősségre vonását is meg akarták akadályozni.

Molnár Csaba – aki egyébként a bűncselekmény elkövetésekor az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán a pénzmosás elleni osztály vezetője volt és részt vett a K&H-botrány nyomozásában is – a vád szerint „cselekményeivel sorozatosan megszegte a bűncselekmények elkövetésére utaló bejelentések, feljelentések intézésére vonatkozó büntetőeljárási törvényi rendelkezéseket, amely rendelkezések alkalmazása hivatali hatáskörének részét képezte”. A vád szerint az alezredes a Kereskedelmi és Hitelbank botrányakor úgy járt el, hogy az ügyben ne rendeljenek el nyomozást, és ezzel a lehetséges elkövetők – köztük Kulcsár Attila – mentesüljenek a felelősségre vonás alól.

Idén januárban a Fővárosi Bíróság egyébként már felmentette a vesztegetés, az államtitoksértés és a hivatali visszaélés vádja alól Molnár Csabát és két vádlott-társát, annak ellenére, hogy az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést, pénzbüntetést és lefokozást kért a rendőralezredesre. Molnár felettesei a tárgyalás során végig az alezredes mellett vallottak.

A Molnár Csaba elleni büntetőeljárásra azután került sor, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó információkra hivatkozva 2003 decemberében egy újságcikkben az jelent meg, hogy az alezredes a megengedettnél szorosabb kapcsolatot tart fenn részben arab származású pénzváltókkal. A rendőrségi vezetők a későbbi belső vizsgálat során nem találtak bűncselekményre utaló adatokat, az ügyészség azonban eljárást indított. Az ügyészségi nyomozás után emeltek vádat Molnár Csaba ellen vesztegetés, államtitoksértés és a hivatali visszaélés vádjában.

Egy nemrég nyilvánosságra került jegyzőkönyvi vallomás tanúsága szerint, amelyet Kulcsár Attila tett az ügyészségen, az exbróker azt állítja, hogy 2003 májusában Kelemen Lászlónak, az ügy egyik gyanúsítottjának lakásán, Kodela László kancelláriai helyettes államtitkár társaságában egy vacsorán találkozott először személyesen Bácskai János tábornokkal, a maffiaellenes központ vezetőjével. Kulcsár szerint a találkozó célja az volt, hogy a brókerbotrány előzményének tekinthető Pannonplast-ügyből ne legyen büntetőeljárás, a rendőrség emelje azt saját hatáskörébe és simítsa el. Kulcsár vallomása alapján az exbróker ezt követően listát készített Bácskainak azokról az iratokról, amelyeket tudomása szerint a pénzügyi felügyelet egy nappal később kívánt lefoglalni a banktól, a tábornok pedig azt ígérte neki, hogy a rendőrség intézkedni fog.

Az elmúlt év decemberében a pénz- és tőkepiaci állandó választott bíróság döntése megállapította, hogy a K&H Equities Rt. 3,4 milliárd forintot köteles fizetni Kőbánya önkormányzatának. Ez a többmilliárdos összeg nagyjából megegyezik azzal, amelyet a X. kerületi önkormányzat Richter-részvények formájában elhelyezett a K&H Banknál. A bíróság döntését akkor maga Kulcsár Attila is meglepőnek nevezte, aminek az lehetett az oka, hogy korábban saját vallomásában azon ügyfelei közé sorolta a kőbányai önkormányzatot, akik tudtak róla, hogy bűncselekmények elkövetéséhez nyújtanak segítséget. Az év végén már nem volt titok az sem, hogy a kerület rossz anyagi helyzetben van, ezt bizonyította a számos iskolabezárás is. Kulcsár pedig vallomásában elmondta, hogy a kerület jelentős veszteségeket szenvedett el a „szabálytalan tevékenysége” folytán. Ezzel szemben az exbróker számításai szerint mintegy 500 millió forintot hozott az általa említett személyeknek. Az érintettek – Andó Sándor, Kőbánya szocialista polgármestere, Neszteli István, az önkormányzat jegyzője és Váradi János, a főváros X. kerületi önkormányzata tulajdonosi bizottságának volt elnöke – tagadják Kulcsár vádjait.

Egyébként Kőbányán történt meg a 2002-es önkormányzati választások után, hogy az önkormányzati testület baloldali többsége egyévi fizetésének megfelelő jutalmat szavazott meg a polgármesternek és a két MSZP-s alpolgármesternek. Később azonban az általános felháborodás miatt visszavonták ezt a döntésüket.

* * *

„Emlékezetem szerint 1999-ben felkeresett Karl Imre, aki akkor már ügyfelem volt az ajánlattal, hogy ellenszolgáltatás fejében meg tudná oldani, hogy a X. kerületi Önkormányzat a cégnél helyezze el a befektetéseit. Ezt követően bemutatta nekem Andó Sándort, Neszteli Istvánt és Váradi Jánost mint az önkormányzat tisztségviselőit. Ezen a találkozón megbeszéltük, hogy felhasználhatom az önkormányzat portfólióját, de csak napon belüli tőzsdei ügyletekre oly módon, hogy a tőzsde zárására vissza kellett állítanom a számlájukon lévő eredeti értékpapír-állományt, azért volt erre szükség, hogy az önkormányzat pénzügyi osztályán ne vegyék észre a változást. Ezért cserébe havi díjazásban állapodtunk meg, 5 millió forint Karl Imrének, 10 millió forint pedig a három úrnak összesen. A pénzt legtöbb esetben én adtam át nekik, de Szekér Gyula is többször vitt pénzt Karl Imrének, Váradi Jánosnak és Neszteli Istvánnak is. Andó Sándornak emlékezetem szerint Szekér Gyula soha nem vitt pénzt. Az önkormányzat befektetését legtöbb esetben felhasználtam a hiányok pótlására, amiről az említett négy személynek nem volt tudomása. Azt tehát egyikük sem tudta, hogy én ténylegesen elveszek az önkormányzat vagyonából, csak azt, hogy az eredetileg nem engedélyezett tőzsdei műveletekkel elérhető pluszhasznot termelek, amiből én is, illetve ők is részesednek.

A sikkasztás leplezésére hamisított letéti igazolásokat, adásvételeket stb. állítottam ki, tény azonban, hogy a fenti tisztségviselők mindenképpen tudhatták, hogy ezek az iratok nem lehetnek valós tartamúak, hiszen ezek nem tükrözik az általuk szóban engedélyezett, ám egyébként számomra, vagy a cégem számárára tilos műveleteket. Nagy vonalakban végzett számításaim szerint összesen mintegy 500 millió forintot adhattam át a fenti négy személynek azalatt a kb. 3-4 év alatt, amíg ezek az ügyletek tartottak. A nekik átadott összegeket pedig természetesen sikkasztásból biztosítottam. Egyébként az önkormányzat ténylegesen jelentős veszteségeket szenvedett el a szabálytalan tevékenységem következtében. Az önkormányzat esetében általában úgy készültek a tranzakciós dokumentumok, hogy fénymásolással hamisítottam az iratokra az aláírást, illetőleg előfordulhatott olyan eset is, hogy én elküldtem az iratokat az önkormányzat részére, majd onnan aláírva kaptam vissza őket. Utóbbi iratokon nem feltétlenül az általam említett három személy valamelyikének aláírása szerepel, előfordulhatott, hogy az önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője írta alá az okiratokat.

A Köbeta Kft. a Kőbányai Önkormányzatnak volt a vagyonkezelő cége. Megítélésem szerint ebben a kft.-ben Andó Sándor, illetőleg a Váradi János igazgatósági tagok voltak. A Köbeta Kft.-vel kapcsolatban hasonló megállapodás született köztem, Andó Sándor, Váradi János és Neszteli István között. Emlékezetem szerint Karl Imre nem részesült a Köbeta Kft.-vel kapcsolatban, és itt a három önkormányzati tisztségviselő csak összességében, havonta 5 millió forintban részesült.

A Köbeta Kft. esetében is lehettek szabálytalanságok, de ebből a Köbeta Kft.-nek nem keletkezett vesztesége, mivel csak rövid ideig volt ügyfele a brókercégnek, és a befektetési állományának megszüntetésével a szabad pénzeszközeit átutaltuk a K&H Bankhoz és az értékpapírjait áthelyeztük egy másik brókercéghez. A Köbeta Kft. azért kapta vissza teljes mértékben a befektetett pénzeszközeit, és azért tartom lehetségesnek, hogy a Köbeta Kft.-vel kapcsolatban nem történtek szabálytalanságok, mert a Köbeta Kft. ügyvezetője erős kontrollt gyakorolt a portfólió felett és megítélésem szerint gyaníthatta azt, hogy az önkormányzat tisztségviselői között valamilyen háttér-megállapodás született. Az erős kontroll miatt ezzel a számlával óvatos voltam, valószínűnek tartom, hogy itt szabálytalanság nem volt.”