A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) tiltott önkényuralmi jelkép használatának alapos gyanúja miatt följelentést tett a Heinekent Magyarországon gyártó és forgalmazó Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. ellen. Az érdekvédelmi szervezet szerint a cég ötágú vörös csillagos logója törvénysértő, az 1993. évi XLV. törvény szerint ugyanis aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképeket terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz, pénzbüntetéssel büntetendő vétséget követ el. A jogszabály ugyan felmentést ad annak, aki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából alkalmazza ezeket a jelképeket, ám a Heineken esetében nyilvánvalóan egyik lehetőség sem áll fönn. Mint a TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor a sajtónak kifejtette, az érdekvédelmi szervezet meghatározónak tekinti, hogy egy multinacionális vállalat áthághatja-e a magyar törvényeket a profitszerzés érdekében.

Némi pikantériát ad az ügynek, hogy a TEBÉSZ korábban más okból már pereskedett a Brau Rt.-t fölvásároló Amstel Sörgyár Rt.-vel. A szervezet a kisbefektetők érdekeit képviselve tisztességtelenül alacsonynak találta a részvényekért kínált árat, ezért perre ment – sikerrel. Július elején a Brau Rt. került sorra a vörös csillag miatt, ám a II. és III. kerületi Ügyészség elutasította a TEBÉSZ feljelentését, mondván, a Heineken logójaként alkalmazott ötágú vörös csillag csak „látszólagosan” sérti a törvényt, mivel nem állapítható meg, hogy a tiltott önkényuralmi jelkép a kommunista ideológiával való azonosulást jelenítené meg.

A TEBÉSZ nem fogadta el ezt az álláspontot, mert az ellentétes a jogszabállyal, hiszen az nem szabja a vétség elkövetésének feltételéül, hogy a szabálysértő azonosuljon a jelkép által szimbolizált ideológiával, pusztán a szimbólum használatát jelöli meg törvénysértésnek. Ezért a kisbefektetők a Fővárosi Főügyészséghez fordultak.

A Brau Rt. persze másképp látja a dolgot. A multicég arra hivatkozik, hogy az 1993-as törvény megszületése előtt már a mai arculattal forgalmazták a Heinekent, s a logót védjegyezték. A csillag a cég szerint a minőségre utaló jelkép, amellyel jelenleg 175 országban kapható a Heineken. A holland sör egyébként 1873-tól van jelen a piacon, 1992 óta pedig Magyarországon, ahol gyorsan népszerűvé vált.

Ezt a védekezést némileg hitelteleníti, hogy lapunk információi szerint annak idején tudatosan választották jelképnek az ötágú vörös csillagot. A kor ugyanis a nemzetközi munkásmozgalom felívelésének időszaka volt. Úgy tudjuk, a Heinekent a munkásosztály sörének szánták, s ezért látták el olyan logóval, amely az akkori remények szerint népszerűvé teszi a kétkezi dolgozók körében. Az persze elképzelhető, hogy a Brau Rt. mai magyarországi vezetői erről mit sem tudnak.

Az ötágú vörös csillag betiltásáról 1993 óta folyik a vita. Sokan úgy vélik, pótcselekvés jelképek ellen hadakozni, hiszen ettől még a mögöttes eszmék nem tűnnek el, sőt könnyebb egyéb, nem tiltott szimbólumok mögé bújtatni azokat. Többen kezdeményezték is az újbóli legalizálást, de érdekes módon csak az ötágú vörös csillag esetében. A Munkáspárt folyamatosan követeli e jelkép használatának engedélyezését. A szervezet nemrég kizárt alelnöke, Vajnai Attila ellen több eljárás is indult, mert nyilvánosan vörös csillagot viselt. A politikus az Európai Közösségek Bíróságához fordult, a luxemburgi testület azonban még nem hozott döntést az ügyben. Mint arról annak idején lapunk beszámolt, az európai uniós jogharmonizáció kapcsán két szocialista országgyűlési képviselő, Farkas Imre és Jauernik István is kezdeményezte a kommunizmus jelképének engedélyezését. Sőt mi több, Gyurcsány Ferenc is aláírta az ATTAC nevű szélsőbaloldali globalizációellenes szervezet magyarországi szekciójának petícióját, amely a tiltás eltörlését követelte.

Érdekes kísérlet volna ugyanakkor piacra dobni egy sört horogkereszttel, egyet meg mondjuk nyilaskereszttel, és figyelni a reakciókat. Gyaníthatóan egyértelművé válna, hogy Magyarországon kettős mérce érvényesül a kétféle totális diktatúra megítélésében, s a kommunista diktatúra szimbólumai iránt egyfajta nosztalgia él sokakban, mások pedig megengedően mosolyognak rajtuk, viccnek tekintik alkalmazásukat. Az ötágú vörös csillag ma nemcsak a Heineken címkéjén terpeszkedik egyelőre következmények nélkül, hanem számtalan ruházati terméken, egyes szórakozóhelyeken is ott virít. Korábban beszámoltunk róla, hogy Budapesten, az Intercontinental szálló előtt horgonyzó Colombus Pub nevű sörözőhajó reklámtábláján ötágú vörös csillag látható, akárcsak a Deák Ferenc utca 2. szám alatti Resti nevű kocsma bejáratánál. Számtalan ruhaboltban találni olyan pólókat, amelyen CCCP felirat és az ugyancsak tiltott sarló-kalapács látható, s ezeket egyre több fiatalon látni. Ilyen pólókat egyébként rendszeresen lehet kapni a Hajógyári-szigeten megrendezett Sziget Fesztiválon is, amely jelentős mennyiségű közpénzt is felhasznál. A nemrég hazánkban koncertező amerikai Green Day együttes gitáros-énekese is vörös csillagot viselt, ennek ellenére a koncertet nem szakíttatták félbe, és nem indult eljárás senki ellen.

Úgy tűnik tehát, féloldalasra sikeredett a törvény alkalmazása. A TEBÉSZ feljelentésében az áll, hogy amennyiben törvényesnek minősül a Heineken vörös csillagja, úgy megnyílik az út a horogkereszttel, SS-jelvénnyel vagy nyilaskereszttel piacra dobott termékek forgalmazása előtt. Az érdekes próbaper tétje az, hogy egy multicég figyelmen kívül hagyhatja-e a hatályos magyar jogszabályokat. Ha igen, akkor alapjaiban kérdőjeleződik meg a jogállamiság.