Mertek magyarok lenni
Első alkalommal rendezte meg az Egyesült Magyar Ifjúság és testvérszervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak az erdélyi nemzeti tábort. A hagyományteremtő szándékkal megszervezett összejövetel kirobbanó siker volt, négy nap alatt több mint ezren fordultak meg a Gyergyószentmiklóshoz közeli Négyes Kemping területén zajló programokon. A tábor iránt a román hatalom is erősen érdeklődött, hiperaktív rendőrei és pénzügyőrei mindennap igyekeztek fejfájást okozni a szervezőknek, ami azt bizonyítja, hogy az EMI-nek komoly súlya van.
A tábort megtisztelte jelenlétével Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes, aki nyitóbeszédet is mondott, s eljött Böjte Csaba is, aki egy református lelkésszel közösen ökumenikus istentiszteletet tartott. A dévai nemzetépítő a kicsinyhitűséget nevezte a legfőbb ellenségnek.
Szó esett a magyarság népesedési helyzetéről is. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom életre hívója drámai számadatokkal bizonyította be, hogy baj van, mert fogyunk. Lapunk munkatársa, Szakács Gábor Friedrich Klárával együtt nagy sikerű előadást tartott a magyar rovásírásról, annak ősiségéről. Az érdeklődők megismerhették Szabó Dezső nemzetlátását Somogyi Botond tolmácsolásában, Raffay Ernő és Vekov Károly történészek pedig a mára igen népszerűvé vált Wass Albert életének és munkásságának kevéssé ismert fejezeteire is felhívták a figyelmet. Ugyancsak Raffay Ernő szólt Trianon jóvátételének lehetőségeiről.
Erdélyi táborról lévén szó, nem maradhatott ki a témák közül az autonómia ügye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Sánta Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke egyaránt jó esélyt látott az önrendelkezés kivívására. Ugyanezt a témát feszegette Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
A legnagyobb érdeklődés Eva Maria Barki előadását kísérte. A nemzetközi jogász sokéves kitiltás után léphetett ismét a román állam által uralt Erdély földjére. Barki asszony súlyos kritikával illette a román demokrácia-deficitet, kitérve arra is, hogy a román állam az Európai Unió felé tett gesztusként bevonja azon polgárai útlevelét, akik a megengedettnél több időt töltenek az EU országaiban. Mint kifejtette, jogi abszurditás, hogy egy állam a saját polgárait azért büntesse, mert azok egy másik állam szabályait megsértették.
Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége nemzetstratégiai bizottságának vezetője tisztségének megfelelően a nemzetstratégia kérdéseit boncolgatta. Mint mondta, nem beszélhetünk ilyesmiről addig, amíg nincs egy koherens terv a nemzet fennmaradását és gyarapodását szolgáló állam létrehozására és a nemzeti összetartozás elmélyítésére. Magyarország eladósításából, a rendszerváltás kisiklatásából, a nemzeti érdekek elleni következetes magyarországi politikából levonta azt a következtetést, hogy jelenleg nincs magyar állam, a szó igazi értelmében.
Hévízi Józsa autonómia-szakértő nemzetközi példákat hozott annak igazolására, hogy az önrendelkezés nem egyenlő a terrorizmussal, Vincze Gábor történész pedig a Trianon és 1945 közötti székely autonómiatörekvésekről beszélt. Volt sajtóklub is, ahol lapunk főmunkatársa, Ágoston Balázs, Borbély Zsolt Attila politológus, közíró, György Attila író, Kovács Csaba, az Erdely.ma internetes portál főszerkesztője, valamint Makkai József, az Erdélyi Napló főszerkesztője vett részt. A beszélgetés során főleg erdélyi aktualitásokról esett szó.
Nem maradhatott el a borkóstoló sem, két alkalommal is kitűnő borokkal találkozhattak az érdeklődők Tiffán Zsolt villányi borász, illetve a gasztrokultúrában is jeleskedő Borbély Zsolt Attila vezetésével. Ezen alkalmak során felvidéki és arad-hegyaljai borokat is kóstolhatott a közönség.
Volt ezen kívül filmklub, ahol többek között Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című klasszikusát vetítették, továbbá sor került egy fotókiállításra a Gyergyói-medence műemlékeiről.
Az esti koncerteken olyan kitűnő fellépők muzsikáltak a résztvevőknek, mint a csíkszeredai Role, a kolozsvári Karaván, a Dobogó Kő, Bese Botond és a Romantikus Erőszak, Dinnyés József, Szabó Csilla vagy baróti TransylMania. Utóbbi együttes koncertje alatt a színpad előtt több száz, a Kárpát-medence minden pontjáról érkezett magyar fiatal ölelte át egymást egyetlen hatalmas körben. Ez volt az a pont, amikor december ötödike végleg meghalt, és újra bebizonyosodott, hogy minden ármány, minden uszítás ellenére egyetlen és egységes magyar nemzet létezik. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság mint az igazmondás luxusával élő civil szervezetek történelmi tettet hajtottak végre, amikor a politikai pártoktól tökéletesen mentes tábor jelmondatául választott Teleki Pál-idézet szerint cselekedve a román impérium által megszállt Erdélyben is mertek magyarok lenni.
N. B.